SZAKMAI PROGRAM
Bölcsődék Igazgatósága Dunaújváros
Tartalom
========
*
A bölcsődék működését meghatározó jogszabályok
*
Az intézményhálózat bemutatása
*
Az intézményhálózat minőség politikája
*
A Bölcsődei Alapprogram (2008.) alapelvei
*
A bölcsődei élet megszervezésének alapelvei
*
A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei
*
Sajátos nevelési igényű gyermekek gondozása fejlesztése
*
Alapellátáson túli, a családokat támogató szolgáltatások
*
A szakmai program megvalósulását elősegítő feladatok
*
A tagintézmények szakmai programja
I.
A bölcsődék működését meghatározó jogszabályok
*
az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata,
*
az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól,
*
az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása
a tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról
*
az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról,
*
a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek
szakmai feladatairól és működésük feltételeiről,
*
a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati
intézmények működéséről
*
a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók,
intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és
ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet
*
A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályairól (Bp, 2012.)
*
módszertani levelek, útmutatók, ajánlások
*
A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja
*
Magyarország Alaptörvénye
*
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális
ellátásokról
*
a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
*
328/2011.(XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és
az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról
*
1/2000.(I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének
feltételeiről
*
8/2000.(VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző
személyek adatainak működési nyilvántartásáról
*
9/2000.(VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző
személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról
*
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2010. január 1-je hatályos 40. §-a
szerint:
(2) Egy bölcsődei csoportban - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott
kivétellel - legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható.
(3) A bölcsődei csoportban, ha valamennyi gyermek betöltötte a második
életévét - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel -, legfeljebb 14
gyermek nevelhető, gondozható.
(4) A fogyatékos gyermeket is ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb
10, a kizárólag fogyatékos gyermeket ellátó bölcsődei csoportban
legfeljebb 6 gyermek fejleszthető, gondozható.
II.
Az intézményhálózat bemutatása
Dunaújváros Megyei Jogú Város, Budapesttől 70 km-re, délre a Duna
partján fekszik. Lakossága a 2015. január 1-jei KSH adatok alapján:
46.947 fő.
A bölcsődék működésének koordinálását l995. szeptember 1-től
Igazgatóság végzi.
Az intézmény neve: Bölcsődék Igazgatósága Dunaújváros.
Az intézmény székhelye: 2400 Dunaújváros, Bólyai u. 2.
Tagintézmények:
Név
Cím
Férőhely
Hétszínvirág Bölcsőde
Barátság u. 1.
32
Liszt Ferenc Kerti Bölcsőde
Liszt Ferenc kert 18.
66
Makk Marci Bölcsőde
Március 15. tér 11.
134
Napraforgó Bölcsőde
Kossuth L. u. 7/b.
66
Zengő-Bongó Bölcsőde
Bólyai u. 2.
78
Összesen: 376 férőhely
Az intézmények városrészenként találhatók meg, távol a főutcák
zajától, parkosított övezetben. A bölcsődék arculatát a névválasztás
jegyében alakítják ki a kollektívák. Az intézményhálózat erőssége a
gyermekünnepek szervezése, a hangulat megteremtése.
Ünnepeink: karácsony, farsang, húsvét, anyák napja, gyermeknap,
Mikulásvárás, ünnepi uzsonna, hagyományos ünnepek: Makk Marci hét,
Márton nap.
Az öt intézmény közül három épület pavilonos rendszerű, kettő pedig
emeletes. Az intézményeknek saját játszóudvaraik vannak. Az
álláshelyek betöltöttek, mindegyike szakképzett közalkalmazottal. Az
intézményhálózatban dolgozók átlagéletkora kb. 45 év. A szakdolgozók
mindegyike részt vesz az akkreditált továbbképzések második ciklusán,
illetve korlátozott létszámban konferenciákon, személyiségfejlesztő
tréningen, szakmai műhelyen. A bölcsődevezetők a „Minőségbiztosítás a
bölcsődei hálózatban” című tanfolyamot végezték el, illetve részt
vettek egy hatvanórás, három modulból álló Professzionális
segítőkészségek tréningjén.
2006. február 1-je óta szaktanácsadót alkalmaz a Bölcsődék
Igazgatósága. Rendszeres megfigyeléseinek, azok értékeléseinek,
elégedettségi vizsgálatainak célja a minőségi munkavégzés
protokolljának megvalósulása.
Az igénybevevők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok, az
Érdekképviseleti Fórum működése az intézmény Házirendjében találhatók.
(A házirend az 1. számú mellékletben található.)
Az ellátás igénybevételének módja az intézmény Felvételi
Szabályzatában foglaltak szerint történik (a Felvételi Szabályzat a 2.
számú mellékletben található).
A Gyt. 32. § szerinti megállapodás-tervezet a 3. számú mellékletben
található.
Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a 4. számú
mellékletben található.
Az intézmény szolgáltatásáról szóló tájékoztatás: Az intézmény
honlapján (www.dujvbolcsik.extra.hu), a www.kozadat.hu portálon,
valamint Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának hivatalos
honlapján található.
A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről szóló
9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendeletben foglaltaknak megfelelően az
intézményben 6 éves továbbképzési terv készült, melyben ütemezve van a
dolgozók továbbképzése.
A gazdálkodással kapcsolatos feladatok megoldása az alábbi
csoportosítás szerint történik:
*
Irányítás, vezetés (szakmai gazdasági)
*
Élelmezés
*
Pénzügy-számvitel
*
Munka, bér- és személyügyek
*
Karbantartás
*
Beszerzések, raktározás
*
Egyéb feladatok: mosoda, szállítás szervezése, munkavédelem,
tűzvédelem, foglalkozás-egészségügyi orvosi ellátás,
kockázatértékelés és kockázatkezelés.
A Bölcsődék Igazgatósága Dunaújváros a bölcsődékben folyó gondozási-
nevelési munka színvonalának emelésére alapítványt hozott létre. Neve:
Dunaújvárosi Bölcsődékért Alapítvány. Az alapítvány célja a
bölcsődékben folyó gondozási- nevelési munka színvonalának emelése az
alábbiak révén.
*
A 0-6 éves korú speciális gondozást igénylő gyermekek korai
fejlesztéséhez szükséges feltételrendszer minőségi javítása.
*
A bölcsődék játék és speciális fejlesztő eszközök választékának
bővítése.
*
A szülőkkel való együttműködés kiszélesítése a gyermekek
védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló l997. évi XXXI. Törvény
rendelkezéseinek betartása érdekében.
*
Az országos családbarát program ismeretében a családok igényeinek
felmérése a már meglévő nyitott intézményi szolgáltatások
ismertebbé tétele és bővítése (részidős gondozás, játszócsoport,
időszakos bölcsődei elhelyezés, családi délutánok szervezése)
*
A megfelelő minőségi szakmai munka végzéséhez, szükséges önképzés,
továbbképzés támogatása az országos szakmai rendezvényeken való
tevékeny részvétel elősegítése.
Az intézményhálózat minőségpolitikája
A bölcsőde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban
nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és
nevelését végző intézmény, szervesen illeszkedik gyermekvédelmi
rendszerünkbe.
Olyan családbarát bölcsődét kívánunk működtetni, ahol az ellátás
összhangban van a gyermekek szükségleteivel, megfelel a szülők
igényeinek, a fenntartó is elégedett az ellátás minőségével.
Célunk a zavartalan, kiegyensúlyozott testi – lelki és az egészséges,
harmonikus érzelmi, értelmi fejlődés kibontakoztatásához a lehetőség
biztosítása úgy, hogy szeretettel, emberi méltóságát tiszteletben
tartva közeledünk a ránk bízott gyermekek felé, hangsúlyozva a
bölcsőde elsődleges gondozó-nevelő szerepét.
Törekszünk a családokkal aktívan együttműködni, őket támogatva részt
venni a gyermekek személyiségének formálásában. Ezért olyan légkör
kialakítására törekszünk, amelyben még több figyelmet tudunk szentelni
a gyermekek egyéniségének, a családok támogatásának.
Az öt intézményvezető a szakmai irányítás mellett az intézményében
gyermek-és ifjúságvédelmi feladatot lát el.
Csecsemő és kisgyermekkorban a fejlődés üteme a leggyorsabb, így
kiemelkedő jelentőségű a tudatosan felkészült, a társadalmi-gazdasági
változások elvárásainak megfelelő, a szociális érzékenységű családok
támogatásában résztvevő szakember, ami a gyermekek harmonikus
pszichoszomatikus fejlődésének biztosításához elengedetlen.
A minőségbiztosítás jegyében az alapellátáson túl, fokozottabb gondot
fordítunk a fejlesztésre, melynek alapja a nyugodt, derűs légkör, az
egyéni bánásmód, a gyermek igényeihez és fejlettségéhez igazodó
tevékenységek biztosítása.
A társadalmi és a városi igényekhez igazodva családtámogató
szolgáltatásokkal egészítjük ki
munkánkat, a kisgyermeknevelő ilyenkor háziasszonyként funkciónál.
III.
A Bölcsődei Alapprogram (2008.) irányelvei
*
A családi nevelés elsődlegességének tisztelete
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége.
A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait
tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a
gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén
lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak
kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a
szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és
módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe.
*
A gyermeki személyiség tiszteletének elve
A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű
kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt
különleges védelem illeti meg. A bölcsődei nevelés-gondozás
értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség
teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív
kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az
alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával.
*
A nevelés és gondozás egységének elve
A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés
tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében
nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem
korlátozódnak a gondozási helyzetekre.
*
Az egyéni bánásmód elve
A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte
érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén
alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a
pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A
kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő
környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait,
fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát
figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy a bölcsődébe
járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó
felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha
esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől,
ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben
különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. A
kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási,
nemzetiségi/etnikai, kulturális … stb. hovatartozását, és a
lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és
fejlődését, segíti a saját és a más kultúra és hagyományok
megismerését és tiszteletben tartását.
*
A biztonság és a stabilitás elve
A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („saját”
kisgyermeknevelő-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és
helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a
tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend
folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó
ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot
eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek
biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos
hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az
új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása
természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak
minden formájától való védelmet is.
*
Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve
A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az
igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás
tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól
függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és
empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A
biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet
megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek
meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának
megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása a bölcsődei
nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata. A kisgyermeknevelő az
élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az
egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá,
kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az
egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a
tanulást.
*
Az egységes nevelő hatások elve
A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben.
Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó
felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek
tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának
és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság
és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének
biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és
célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat
egymáshoz közelítsék.
IV.
A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai:
A családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátásának és
esetlegesen kiegészítő szolgáltatások biztosításával a 20 hetes - 3
éves egészséges és a 20 hetes - 6 éves sajátos nevelésű igényű gyermek
testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés
elősegítése. Ezért kiemelt feladat.
Egészséges életmód alakítása: Az egyéni igényeknek, szükségleteknek
megfelelő higiénikus gondozással egészségmegőrzés végzése. Alapvető
kultúrhigiénés szokások kialakításának segítése, a pihenés, alvás
feltételeinek megteremtése. Az életkornak megfelelő táplálék
biztosítása, önálló kulturált étkezéshez szoktatás. Rendszeres
mozgással a testi képességeket, az összerendezett mozgást elősegíteni.
Biztonságos tárgyi feltételek mellett, minél több időt a szabad
levegőn tölteni. A szokások kialakítását elősegíteni. Egészséges
esztétikus környezetet teremteni
Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése- derűs légkör
biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség
szerinti megelőzése, csökkentése, a gyermek segítése az esetlegesen
átélt nehézségeik feldolgozásában. A kisgyermeknevelő-gyermek között
szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakításának
segítése. Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés
helyzetében, az én-tudat egészséges fejlődésének segítése. A bizalmon
és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés
szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és
tolerancia fejlődésének segítése. Lehetőségteremtés a
kisgyermeknevelővel és a társakkal közös élmények szerzésére az
én-érvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a
gyermek fejlődését. A kommunikatív képességek fejlődésének segítése a
kommunikáció kedv felébresztésével és fenntartásával: meghallgatás,
figyelem, kérdések megválaszolása. A nehezen szocializálható,
lassabban fejlődő érzékszervi, mozgássérült, a sajátos nevelési
igényű, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése- gondozása speciális
többlettörődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával.
A megismerési folyamatok fejlődésének segítése- az érdeklődés
kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör
bővülésének segítése. A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő
tevékenység lehetőségének biztosítása. A gyermek igényeihez igazodó
közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási
minták nyújtása. Az önálló aktivitás és kreativitás támogatása. Az
önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás
segítése. Ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és
élmények feldolgozásának segítése. A gyermek tevékenységének
támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az
önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben.
V.
A bölcsődei élet megszervezésének alapelvei:
Kapcsolattartás a szülőkkel: A szülők és a bölcsőde folyamatosan
tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről, ez alapvető fontosságú a
személyre szóló bölcsődei gondozás- nevelés kialakításában. A korrekt
partneri együttműködés feltétele, hogy a tájékoztatás mindig őszinte,
hiteles, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai
szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben
tartó. Formái: beszélgetések, szülői értekezletek és szülőcsoportos
beszélgetések, hirdetőtábla, üzenő füzet, nyíltnapok, szervezett
programok.
Családlátogatás: A családdal való első találkozás, a gyermeknek és a
szülőnek az otthoni környezetben való megismerése, ezért lehetőség
szerint a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön rá sor. A
családlátogatás ajánlásakor tartsuk tiszteletbe a család kéréseit. A
kisgyermeknevelő a látogatások alkalmával, mindenek előtt ismerje a
családlátogatás jelentőségét, hivatásának megfelelően viselkedjen,
megjelenése beszédstílusa ne legyen kioktató, empatikus magatartással,
értő figyelemmel legyen a bizalom elnyeréséért.
Beszoktatás: A szülővel történő fokozatos beszoktatás védelmet,
biztonságot jelent a kisgyermek számára, így megkönnyíti az új
környezethez való alkalmazkodást. A beszoktatás csökkenti a negatív
tünetek megjelenését (pl.: sírás, étvágytalanság, nyugtalanság) A
módszer feltételei: hitelesen kell képviselni a módszer előnyeit a
gyermek szempontjából, egy időben csak egy gyermek beszoktatása
történjen egy kisgyermeknevelőnél, legyen a gyermeknek saját
kisgyermeknevelője, legyen közvetlen szülői közreműködés, első héten
elvégezhesse az anya az összes gondozási műveletet, a szakmai elvek
megszabta kereteken belül figyelembe kell venni az otthoni
szükségleteket.
Saját kisgyermeknevelő rendszer: A személyi állandóság elvén nyugszik.
Ő szoktatja be a bölcsődébe a gyermeket, a bölcsődébe járás egész
időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője, a gondozás- nevelés mellett ő
kíséri fokozott figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti az
adminisztrációt.
Gyermekcsoportok szervezése: A bölcsődei gyermekcsoportok ideális
létszáma 12 fő, szükség esetén legfeljebb 14 főig emelhető. A magasabb
létszám nem csak ellátási problémát jelent a kisgyermeknevelőnek,
hanem nagyobb a zaj, több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás
a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmód
alkalmazására. A csak fogyatékos kisgyermekeket gondozó speciális
csoportok létszáma 6 gyermek, integrált csoportban két egészséges
gyermek gondozásához szükséges személyi feltétel biztosításával
oldható meg az ellátásuk.
Napirend: A jól szervezett folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek
igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos
gondozás feltételeit biztosítja. Összeállításakor figyelembe kell
venni: minden egyes gyermek igényét, fejlettségi fokát, biztosítsa a
fejlődéshez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket, fokozza
a gyermek biztonságérzetét, legtöbb idő a játéktevékenységre jusson,
megfelelő idő biztosítása a gondozási munka sietség nélküli,
színvonalas ellátásához, nincs várakozási idő, figyelembe kell venni
az intézmény adottságait, a helyi viszonyokat.
VI.
A bölcsődei gondozás- nevelés főbb helyzetei:
Tanulás: A tanulás fogalmát a bölcsődei gondozás- nevelés területén a
lehető legtágabban értelmezzük. A tanulás tevékenységbe ágyazottan
történik, legfontosabb irányítója a személyes érdeklődés, kíváncsiság.
Teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak nincs
helye. A kisgyermeknevelő feladata: Minden gyermek örömteli
tevékenységek során jusson előbbre, az önálló gondolkodás, a
véleményalkotás és a döntésképesség kibontakoztatásának segítése.
Színterei: a természetes élethelyzetek- gondozás, játék, felnőttekkel,
társakkal való együttes tevékenység- kommunikáció. Formái: utánzás,
spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek
interakcióból származó ismeretszerzés, és a szokáskialakítás.
Gondozás: Bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és a
gyermek között, ami a gyermek szükségleteit elégíti ki. A
kisgyermeknevelő feladata: helyes technika alkalmazása, mely
biztosítja a kellő gondozási színvonalat. Meghitt, bensőséges
kapcsolat kialakítása a gyermekkel, örömforrás biztosítása. Idejében
és teljes mértékben kielégítse a gyermek szükségleteit, elegendő időt
biztosítson. Lehetőséget biztosítson aktivitásának, reakcióira
verbális és non-verbális eszközökkel válaszoljon. A részvételt
elismerje, figyelembe vegye a gyermekek egyéni tempóját, az
önállóságban különböző fejlettségi fokon álló gyermekeket támogassa,
elismerje, bátorítsa, a folyamatosság elvét betartsa.
Játék: A gyermek legfontosabb tevékenysége, egyéni vágyainak,
ötleteinek kibontakoztatása, amely segíti a világ megismerésében.
Elősegíti a gyermekek testi, érzelmi és a szociális fejlődését. A
kisgyermeknevelő feladata: nyugodt, barátságos, otthonos környezetet
kialakítani, a napirendben a lehető legtöbb időt játékra fordítani.
Szabad játékválasztás feltételeit megteremteni, játéksarkokat
kialakítani. Megteremteni az elkülönülés feltételeit, ha szükséges
kezdeményezze a játékot. A téli hónapokban is módot teremt a belső
térben elhelyezhető vízzel és homokkal való játszásra, ha szükséges a
gyermekek játékához a teret átalakítja, érthető, és teljesíthető
szabályokat vezet be. Nagy választékot biztosít a kreativitást
fejlesztő játékok terén, a játékok épségét figyelemmel kíséri,
gondoskodik a játékok tisztaságáról, időjárástól függően minél
többször biztosítja a levegőn való játék feltételeit.
Mozgás: Csecsemő és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái
alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges
gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. A gondozónő feladata: A
mozgásigény kielégítése, a testi képességek fejlesztése, az
összerendezett mozgás kialakulásának elősegítése. Mozgásra inspiráló,
biztonságos, szabad teret biztosítson. Időjárástól függően a lehető
legtöbb időt biztosítson a szabad levegőn való mozgásra. Olyan
környezetet kell teremteni, hogy a gyermeknek legyen kedve mozogni, a
mozgási kedv fenntartásához vele együtt örülni, bátorítani, elismerni.
Mozgásában, ha szükséges segítséget nyújtani, mozgásfejlesztő
eszközöket biztosítani. Rossz időjárás esetén a szobában is
kialakítani a mozgáshoz szükséges teret és eszközöket. Különböző
típusú mozgásokban gyakorolhassák az egyensúlyozást pl: gerenda,
babzsák. Alapvetően szükséges szabályok kialakítása, a mozgást csak
akkor korlátozza, ha az önmagára vagy társaira veszélyes lehet.
Mondóka, ének: Sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad
lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a gondozónő kellemes
ének és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása,
dallam és ritmushangszerek hallgatása, a közös éneklés. A
kisgyermeknevelő feladata: A mondókát, énekes játékot a hozzá tartozó
ritmikus mozdulatokkal együtt alkalmazza. Az irodalmi anyagot az
életkornak megfelelően állítsa össze. Az irodalmi anyag és az ének
kövesse az évszakot a tevékenységek változását, hangulatkeltésnek is
alkalmazza. Az irodalmi művet és az éneket többször ismételje a
gyermekek igényeit figyelembe véve, visszatérjen, újra felidézzen,
ezáltal formálja az emlékezet és a képzelet szintjét. Könyvválasztási,
zenei anyagválasztási lehetőséget adjon a gyermekeknek, a mesekönyvek,
hangszerek használatához betartható szabályokat alakítson ki,
esztétikai élményt nyújtson. A lehető legtöbb játékhelyzetet használja
fel az irodalmi és zenei nevelés eszközéül. A gyermek elalvása közben
biztosítson relaxáló zenét, a gyermekünnepeket zenével színesítse.
Egyszerű ritmushangszereket használjon, a ritmikus mozgást fejlessze.
Zenehallgatásra saját hangszeres előadását is alkalmazza. A mondókát,
éneket csak mondja, énekelje, és ne tanítsa.
Vers, mese: Nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi és
szociális fejlődésére. A verselés, mesélés bensőséges kommunikációs
helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság, fejlődik
emberismerete, fejleszti empátiáját, gazdagodik a szókincse. A
kisgyermeknevelő feladata: Az irodalmi anyagot életkornak megfelelően
állítsa össze, egyszerű cselekményből álljon, pozitív érzelmi reakciót
váltson ki, ne keltsen félelmet. Az irodalmi anyag kövesse az
évszakokat, hangulatkeltésnek is szánja. Az életkornak megfelelő
bábszínházi előadások megtekintését szervezze meg. Bábkészletét az
irodalmi anyagnak megfelelően bővítse, mindennap meséljen, verseljen.
A verset csak mondja, és ne tanítsa.
Alkotótevékenység: Az öröm forrása maga a tevékenység, az egyéni
képességek és készségek kibontakoztatása. A kisgyermeknevelő feladata
a feltételek biztosításával, elismeréssel és megbecsüléssel segítse az
alkotó tevékenység iránti érdeklődést. A finommotorikát fejlesztő
tevékenységet helyezze előtérbe pl.: gyurmázás, vágás, ragasztás,
papírtépés, gyűrés, festés, nyomdázás, hajtogatás. Az eszközök
biztonságos használatát elsajátíttatja. Rajzoláshoz többféle
íróeszközt biztosítson, a színeket az évszakokhoz illően alkalmazza.
Matematikai összefüggéseket nyújtson. Alkotósarkot alakítson ki, a
gyermekek valamennyi alkotását értékként kezelje, a környezet
díszítésében használja. A családok felé folyamatosan közvetítse az
elkészült darabokat faliújságon, polcon.
Egyéb tevékenységi formák: Valamilyen élethelyzet közös
előkészítéséhez, megoldásához, a környezet szépségéről való
gondoskodáshoz kapcsolódnak. Az öröm forrásai az együttesség, a közös
munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A
kisgyermeknevelő feladata: Motiválja a gyermekek megismerési vágyait,
melyeket az évszakok adta lehetőségekhez mérjen. Sétákat,
piaclátogatásokat szervezzen, folyamatos és alkalomszerű megfigyelések
során esztétikumot, színt, illatot érzékeltessen. Szülők
munkahelyeinek meglátogatásának szervezésével más szakterületeket is
ismertessen meg. Saját készítésű fotókkal, videofilmekkel, kellemes
emlékeket idézzen fel. A bölcsőde udvarán alakítson ki kiskertet,
veteményezésre, virágültetésre, kísérjék figyelemmel a növények
fejlődését, az ehhez szükséges munkaeszközöket életkornak megfelelően
biztosítsa.
VII.
Sajátos nevelési igényű gyermek gondozása, fejlesztése
Bölcsődei felvételt nyerhetnek mindazon 0-6 éves korú gyermekek, akik
veleszületett vagy szerzett károsodást következtében valamilyen
károsodással élnek. Felvételt nyerhetnek a fejlődésükben, olyan
mértékben visszamaradottak, hogy emiatt több figyelmet, speciális
bánásmódot igényelnek, és nem veszélyeztetik sem maguk, sem társaik
testi épségét. Fejlesztésüket a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei
végzik.
A felvétel rendje: Tanulási Képesség Vizsgáló Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság javaslata. Ha a szülő nem rendelkezik a
bizottság javaslatával, a szülővel történő előzetes megbeszélés után
kezdeményeznie kell a vizsgálatot a bölcsődének. A szülőkkel történő
beszélgetés alkalmával orvosi és gyógypedagógiai anamnézis felvétel
készül. A gyermek állapotát felmérését, megfigyelés és anamnézis
alapján dokumentálni kell.
Sajátos nevelési igényű gyermekek elhelyezési módja a bölcsődében:
Teljes integráció: egészséges bölcsődei csoportban egy vagy két
sajátos nevelési igényű gyermek helyezhető el. A csoportlétszám
maximum 8 fő.
Részleges integráció: a gondozási egység részeként kell kialakítani.
Gondozási egységen belül az egyik szobában az egészséges gyermekeket,
a másik szobában pedig a sajátos nevelési igényű gyermekeket
gondozzák, fejlesztik. Az ép csoportban egy kisgyermeknevelő
alcsoportjában 5 gyermek vehető fel. A másik szobában egy
kisgyermeknevelő 3 sérült gyermek gondozását fejlesztését végzi.
Speciális csoport: A bölcsőde egy gondozási egységeként kell
kialakítani. A csoportban 6 év alatti nagymértékben sérült, jelentős
fejlődésbeli elmaradást mutató gyermekeket gondoznak, fejlesztenek.
Egy kisgyermeknevelő 3 sérült gyermeket lát el, a csoportlétszám
maximum 6 fő.
Gondozás-nevelés -fejlesztés:
A bölcsődei gondozás lehetővé teszi, hogy minél fiatalabb életkorban
fejlesztő programmal segítsék a gyermekek optimális fejlődését,
biztosítsák a szülőkkel való együttműködést. A szülők figyelemmel
kísérhetik gyermekük bölcsődei fejlődését, fejlesztését, igény szerint
írásos fejlesztő programot kérhessenek otthonra. A kisgyermeknevelő
feladata: a sérült gyermeket önálló személyiségként fogadja el.
Gondozását nevelését az egyéni igények figyelembe vételével végezze.
Az alkalmazott módszerek alkalmával figyelembe veszi, hogy a sajátos
nevelési igényű gyermeke esetében hosszabb időt vesz igénybe a
tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie. Figyelembe
veszi, hogy ebben az esetben kevésbé építhet a belső motivációra. A
gondozási feladatok mellett egyéni és csoportos foglalkozásokat végez
szakember, szakemberek irányításával.
Egyéni foglalkozás: a szakember felméri és írásban rögzíti a gyermek
fejlettségi szintjét. A látottak alapján részletes írásbeli tervet
készít, a fejlődés területeit külön-külön számba véve. A fejlesztési
terv fő törekvéseit az oda vezető lépéseket is megbeszéli a gyermek
kisgyermeknevelőjével. A feladatot gyakorlatban bemutatja. A
kisgyermeknevelő a megbeszéltek szerint a gyakorlatban végzi a
fejlesztést. A szakember meghatározott időközönként újra felméri a
gyermek állapotát, a programot ennek megfelelően módosítja. A
kisgyermeknevelő folyamatosan együttműködik a fejlesztő szakemberrel.
Csoportos foglalkozás: Teljes integrációban az egyéni foglalkozás a
gondozás, a gondozásba épített fejlesztés, speciális és a részleges
integrációban, a csoportokban a csoportos foglalkozás a napirend
része. A szakember tervezi, és napi rendszerességgel vezeti a
foglalkozást, a csoport kisgyermeknevelőjével megbeszéli a hosszú távú
célkitűzéseket, és az ahhoz vezető lépéseket.
Dokumentáció:
A korai fejlesztést és gondozási feladatait a Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére épített egyéni fejlesztési
évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni
fejlesztési tervet a korai fejlesztést irányító szakember végzi el. A
terv tartalmazza az értelmi fejlesztést, a hallásfejlesztést, a
látásfejlesztést, pszichológiai fejlesztést. Egyéni fejlesztő napló
vezetését végzi a gyermek gondozását fejlesztését végző szakember, a
gyermek fejlesztésének eredményét központilag kiadott értékelő lapon
értékeli, melyet a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnak, a
Pedagógiai Szakszolgálatnak, a szülőnek, és egy példányt az ellátó
intézménynek juttat.
A Hétszínvirág Bölcsődében a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
szakvéleménye alapján biztosított a szakembergárda. A Pedagógiai
Szakszolgálat szakemberei látják el a feladatot.
VIII.
Az alapellátáson túli, családokat támogató szolgáltatások:
A bölcsőde az alapellátás prioritása mellett családtámogató
szolgáltatásokat szervezhet, a különböző családtámogató szolgáltatási
formákkal lehetőséget biztosítunk nyugodt, biztonságos környezetben
közösséghez való csatlakozásra/ együttjátszásra/ szakszerű
felügyeletre.
A szolgáltatások szervezésekor az intézmények a személyi és tárgyi
feltételek kialakításakor a kisgyermeknevelés- gondozás elveit és
gyakorlatát, illetve a szolgáltatások speciális igényeit vették
figyelembe.
A kisgyermeknevelőknek, mint „háziasszonyoknak” bizalommal teli
légkört kell kialakítanak, hiszen a családokkal való szoros
együttműködés feltétele a közvetlen kapcsolat, melyet az értő
figyelem, az empátia, segítőkészség, szenzitivitás jellemez, fokozott
hangsúlyt kell fektetni az elfogadásra és a toleranciára. A
kisgyermeknevelőknek pedig ebben a szerepükben is közös értéke az
elkötelezettség, amellyel a gyerekek és szüleik ügyéhez közelítenek.
A szolgáltatást igénylő szülő nyilatkozik gyermeke egészségügyi
oltásairól és a gyermek egészségi állapotáról. A térítési díjat az
Igazgató, a gazdasági igazgatóhelyettes és a bölcsődevezetők a
fenntartóval egyeztetve állapították meg.
Játszóház: a bölcsőde iránt érdeklődő családok számára szervezzük havi
egy alkalommal a hónap harmadik keddjén.
Sótherápia : 1999.- óta működtetünk sószobát. A prevenciós feladata
mellett alkotó szobaként is lehetőséget ad a gyermekek egyéni
ötleteinek kibontakoztatására az új játéktevékenységek gyakorlására,
élmények tapasztalatok szerzésére. A szolgáltatás térítésmentes.
Gyermektorna: Egy bölcsődében a szülők igényeit teljesítettük, amikor
a zenés gyermektornát elindítottuk. Szakemberekkel való konzultálást
követően indult el a szolgáltatás, melynek szervezésénél szem előtt
tartottuk a szakmai alapelveket: személyi és tárgyi állandóság,
önállósági törekvések támogatása, életkornak megfelelő mozgáskultúra
kialakítása.
Szülőklub: Meghívjuk a bölcsődés gyermekek családját közös
tevékenységre, kötetlen beszélgetésre, melynek aktualitását az ünnepek
adják. A szolgáltatás térítésmentes.
Baba- mama klub: A nem intézményes ellátásba részesülő kisgyermekes
családok részére szervezett szabadidős szolgáltatás. Időpontja a
szülők igényéhez igazodik, jelenleg minden
hónap első szerdáján működik, szakemberek előadásai színesítik a
programot. A klub a bölcsődei nyitvatartási időn túl fogadja a
családokat, a háziasszonyi teendőket a kisgyermeknevelők önként
vállalt feladatként végzik.
Játszóházas bölcsődekóstolgató: Az új gondozási év bölcsődei
előjegyzését megelőzően, a bölcsődék nyitvatartási időben, a
csoportszobában és a gyermekudvaron lehetőséget nyújtanak a különböző
tevékenységi formák megismerésére alkalmazására, gyakorlására az
érdeklődő családok és gyermekeik számára. A szolgáltatás
térítésmentes.
Játszódélután: A bölcsődébe járó gyermekek szüleikkel, testvéreikkel,
barátaikkal közös alkotó és játéktevékenység lehetőségre, kötetlen
beszélgetésre kapnak meghívást. A délutánokon a kisgyermeknevelő
szervezői, háziasszonyi teendőket lát el.
Játszócsoport: Lehetősége van a szülőknek, hogy gyermekeikkel közösen
ellátogassanak a játszócsoportba, ahol lehetőség van szülőnek és
gyermekének arra, hogy kedvező körülmények között együtt játszhasson.
A kisgyermekek saját korosztályukkal ismerkedjenek, a szülők
megoszthassák nevelési tapasztalataikat másokkal, tanácsot, segítséget
kérjenek.
IX.
A szakmai program megvalósulását elősegítő feladatok:
*
Intézménylátogatások: Az igazgatónővel, szaktanácsadóval évente
két intézmény látogatását tervezzük, a látogatások alkalmával
megfigyelést végzünk.
A megfigyelés témája:
A bölcsődei gondozás-nevelés megfigyelése a minőségbiztosítás
jegyében.
(A kiadott protokollnak megfelelően)
Felelős:
Szaktanácsadó
Gond.ig.hely.
*
Vezetői értekezlet: az értekezlet időpontja, minden második hét
hétfője, lehetőség van szakmai kérdések, javaslatok
megbeszélésére.
Egyéb feladatok:
Bölcsődevezetők klubja: Havonta egy alkalommal a bölcsődék
valamelyikében az intézményvezetők és helyetteseik részére szervezett
program. A klub célja a Bölcsődék Igazgatósága Intézményeiben a
gondozó- nevelőmunka egységesítése, bölcsődevezetők a munkájuk során
felmerülő nehézségek megoldásában segítséget kapjanak.
Kisgyermeknevelői klub szervezése: A Bölcsődei szaktanácsadó és a
Hétszínvirág Bölcsőde segítő szakemberei segítségével nyitott nevelői
helyzetek feldolgozásával, megtapasztalhatjuk, hogy van megoldás
minden nevelési helyzet, szülő kisgyermeknevelő kapcsolat pozitív
érzésű megoldására. A klub működése a kisgyermeknevelők mentálhigiénés
állapotának javítását is célozza.
Bölcsődék Napja: Szakmai program szervezése az intézmény összes
dolgozója számára. Meghívott előadóval felfrissíteni az ismereteket,
mentális és szakmai segítség nyújtása.
Időpont: minden év április hónap 21.
„Bölcs- lap” néven létrejött hírújságunk megjelenését továbbra is
fontosnak tartjuk, várjuk az írásokat melyek szakmai információkat,
érdekességeket, továbbítanak.
Megjelenés időpontja: félévente
Médiával való kapcsolat: Az elmúlt év tapasztalatai alapján, személyes
találkozást kezdeményezünk a média képviselőivel az eredményesebb
együttműködés reményében.
Tanulók fogadása szakmai gyakorlatra: Együttműködési megállapodást
kötöttünk a kisgyermeknevelő képzést folytató intézménnyel, ez alapján
tanulókat fogadunk, gyakorlati helyet biztosítunk részükre, a
gyakorlati vizsga is intézményünkben van.
Dunaújváros, 2016. május 31.
Dobráné Szabó Márta Kissné Kovács Ildikó Kecskeméti Péterné
Igazgató Szaktanácsadó Gond ig. hely.
X.
A tagintézmények szakmai programja
1.
Zengő-Bongó Bölcsőde
Készítette: Werner Erika
Bölcsődevezető
Intézményünk korábban 60, a jogszabályi változások miatt 78
férőhelyesre bővült bölcsőde 1963. óta működik. 2000 szeptemberétől a
Zengő- Bongó Bölcsőde nevet viseli.
A bölcsőde a város központi helyén helyezkedik el, a szülőknek,
gyermekeiknek jól megközelíthetően, csendes, védett környezetben.
Pavilonos rendszerével biztosítható a csoportok nyugalma, ám
feladatainak megfelelően áttekinthető, átjárható.
Csoportszobáink tágasak, világosak, pasztellszínekkel festettek. A
berendezések, dekorációk az itt dolgozók esztétikai ízlésének
megfelelően vidámak, gyermekközpontúak.
Saját kiszolgáló helységekkel, játszóudvarokkal biztosítják az ide
járó gyermekek kényelmét, a szülők megelégedettségét, a dolgozók
pozitív gondolkodásmódját.
Csoportjaink:
Gomba pavilon: Katica csoport
Nap csoport
Pöttyös labda pavilon: Maci csoport
Nyuszi csoport
Pillangó Pavilon: Cica csoport
Mókus csoport
Mindennapi munkánk központjában a gyermekek, közvetve a családok
állnak. A dolgozóink mindegyikének egy fontos célja van, mégpedig: itt
minden kisgyermek etnikai hovatartozás nélkül megkapja azt az őt
megillető gondoskodást, szeretet, ami a fejlődéséhez elengedhetetlenül
szükséges.
Bölcsődevezető: Werner Erika
Bölcsődevezető helyettes: Barabás Annamária
A felvett gyermekeket ellátó szakképzett kisgyermeknevelők száma: 14
fő
A gyermekek mindennapi étkezését biztosítja: 1 szakácsnő
1 konyhalány
A tisztaságról 3 technikai dolgozó gondoskodik.
A bölcsődében a gyermekek egészségét óvja: 1 bölcsődeorvos
(részállásban).
A játszóudvarok balesetmentességéről 1 házimunkásunk gondoskodik
(részállásban).
A bölcsődei intézményi hálózatban 1 szaktanácsadó (az Igazgatóság,
valamint a szakmai vezetés irányításával) segíti a szakmai munkát.
Gyermekünnepeink:
Farsang, Húsvéti Játszóház, Húsvét, Anyák Napja, Apák Napja,
Gyermeknap, Családi Nap, Búcsú a bölcsődétől, Őszi Mulatság,
Mikulásvárás, Adventi Játszóház, Gyermekek 3 éves születésnapjának
megünneplése.
A minőségbiztosítás jegyében az alapellátáson túl fokozott gondot
fordítunk a fejlesztésekre, az egyéni bánásmódra, a gyermekek egyéni
igényeinek kielégítésére.
A városi igényekhez alkalmazkodva sószobai szolgáltatásunkat továbbra
is biztosítjuk.
Az érintett szülőknek szakmai tanácsokat nyújtunk, felmerülő igény
esetén szakembereket hívunk szülőcsoport beszélgetéseinkre.
Hitvallásunk
Gyermekeink csak úgy válhatnak kiegyensúlyozott felnőtté, ha
gyermekkoruktól kezdve végig kíséri őket a felnőttek szeretete, értő
figyelme, biztató, bátorító, példamutató türelme.
A bölcsődei élet megszervezésének alapelvei a mindennapokban
Gyermekcsoportjaink megszervezése: A bölcsődei gyermekcsoportok
ideális, törvény által engedélyezett létszáma 10 fő, szükség szerint
12 főre emelhető a 2 év alatti gyermekcsoportok esetén, 2 évet
betöltött gyermekcsoportoknál 12, szükség esetén, pedig 14 fő - re
emelhető. A magas csoportlétszám, amellyel már évek óta dolgozunk,
nemcsak ellátási nehézségeket jelent a kisgyermeknevelőnek, ám
megterhelőbb alkalmazkodást, több zajt, konfliktust idéz elő a
csoportokban, az egyéni bánásmódra fordítható időt is lerövidíti.
Szükséges figyelembe venni a csoportok összetételének kialakításakor a
problémás, nehezebben kezelhető hátrányos helyzetű gyermekeket, hiszen
ha több ilyen gyermek kerül egy csoportba, mindez bizony a gondozónő –
szülő bensőséges kapcsolat kialakítását nehezítheti, a bölcsődei
programokban való részvételt csökkentheti.
Kapcsolattartás a szülőkkel: A korrekt partneri együttműködés
elengedhetetlen feltétele az őszinte, személyes hangvételű hiteles
tájékoztatás, az érintettek személyiségbeli jogainak tiszteletben
tartásával. Formái: bemutatkozó beszélgetések, szülői értekezletek,
szülőcsoport beszélgetések, nyílt napok, szervezett programok,
faliújságok, üzenő füzetek, fogadóórák, mindennapi találkozások. E
kapcsolattartási formák lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szülő és
bölcsőde folyamatosan tájékoztassák egymást a gyermek fejlődéséről.
Családlátogatás: Ez egy olyan alkalom, amikor a családdal találkozva a
gyermeket az otthoni biztonságos környezetben ismerheti meg a
gondozónő, ezért nagyon fontos, hogy lehetőség szerint még a
beszoktatás előtt kerüljön rá sor. A látogatás időpontjának
egyeztetésekor tartsuk tiszteletbe a család kéréseit, lehetőség
szerint mindkét kisgyermeknevelő együtt jelenjen meg. A látogatás
alkalmával, empatikus magatartásával, értő figyelemmel, kedves
hangvételű beszélgetés során ismerje meg a gyermek otthoni életét,
szokásait, próbálja megismerni a gyermeket, egyéniségét, a család
értékrendszerét, gyermek családban elfoglalt helyét. Hallgassa meg a
szülő kéréseit, szakmailag felkészült válaszokat adva azokra.
Nyugtassa meg a szülőt érdeklő, felmerülő, nyugtalanító érzésekkel
kapcsolatosan. Az első találkozás már a további jó kapcsolatteremtés
alapjául szolgálhat.
Beszoktatás: Minden esetben ajánljuk fel a szülőnek az anyás,
fokozatos beszoktatás lehetőségét, győzzük meg őt arról, hogy ez a
módszer védelmet, biztonságot nyújt gyermeke számára, megkönnyítve az
új környezethez, felnőttekhez, társakhoz való alkalmazkodást.
Ezáltal csökkenthetjük a negatív tünetek megjelenését, mint pl. a
hosszú ideig tartó sírás, étvágytalanság, nyugtalanság, stb. Ez a
módszer igazán akkor közvetíthető a szülők felé hitelesen, ha mindkét
kisgyermeknevelő egységes álláspontot képviselve egységes technikát
alkalmaz.
Sikerességének feltétele:
*
Egy kisgyermeknevelő egy gyermek beszoktatását kezdje meg.
*
A szülő partner legyen ez idő alatt
*
Az anyának lehetősége legyen arról meggyőződni, hogy gyermeke
szakszerű gondozást, nevelést kap majd.
*
Megismerhesse a csoport szokásait, napirendjét. terveit,
szakmai-nevelési programját
*
Megismerhesse gyermeke kisgyermeknevelőinek, emberi oldalait
Saját kisgyermeknevelői rendszer szükségessége: A személyi állandóság
a bölcsődei ellátásban elengedhetetlenül fontos, hiszen a gyermeknek
először csak egy személyt kell megismernie, ő közeledik feléje, ő
szoktatja be, ő áll legközelebb az anyához, aki a gyermek számára a
legfontosabb személy. A bölcsődei időszak alatt ugyanaz a
kisgyermeknevelő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a
gyermeki adminisztrációt. A saját kisgyermeknevelő – gyermek között
kialakított bensőséges kapcsolat a bölcsődében eltöltött időszakban
meghatározó, hatással van a kisgyermeknevelő-szülő közötti
kapcsolatra.
Napirend: Összeállításakor szükséges több szempontot figyelembe
vennünk:
*
A gyermek egyéni igényeit
*
Fejlettségét
*
Korát
*
Önállóságát
*
A csoport összetételét
*
Elegendő idő jusson a játéktevékenységre, gondozásra
*
A várakozási idő lehetőleg a legrövidebb legyen
A jól felépített, kialakított folyamatos, rugalmas napirend biztosítja
a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, ezáltal a
nyugodt, folyamatos gondozást.
A nevelés- gondozás főbb helyzetei
Gondozás: ez egy bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és
a gyermek között, ami a gyermek szükségleteit elégíti ki.
A gondozás során a kisgyermeknevelő feladata:
*
Helyes technika alkalmazása
*
Bensőséges, meghitt kapcsolat kialakítása a gyermekkel
*
Idejében ismerje fel, elégítse ki a gyermek szükségleteit
*
Elegendő időt biztosítson a gondozási műveletekre
*
Figyeljen a gyermek reakcióira
*
Vegye figyelembe a gyermek egyéni tempóját, önállóságát,
fejlettségét, csak annyit várjon el tőle, ami az egyéni
fejlettségének megfelelő
*
Örömforrás legyen minden együttlét
*
Az önállósági törekvéseket támogassa, elismerje, bátorítsa
Mozgás: A mozgás alapvető formái kisgyermekkorban alakulnak ki,
fejlődnek tovább. Gyermekek mozgásigénye rendkívüli örömforrás, a
felfedezés vágya motiválja őket, amely veszélyérzettel ritkábban
párosul.
Kisgyermeknevelő feladatai:
*
Mozgásigény kielégítése
*
Testi képességek fejlesztése
*
Összerendezett mozgás kialakulásának támogatása, segítése
*
Mozgásra inspiráló biztonságos környezet, eszköz biztosítása
*
Elegendő idő a mozgásra
*
Szabad levegőn való tartózkodás- egészséges mozgás
*
Mozgási kedv fenntartása
*
Mozgás során tudjon a gyermekkel együtt örülni
*
Találja meg a kisgyermeknevelő a módját elismerésre, dicséretre a
mozgás során
*
Tudjon segíteni, ha szükséges
*
Mindig motiválja a gyermeket
*
A gyermekek számára betartható szabályokat alakítson ki
*
Mindig önkéntes legyen
Alkotótevékenységek: Ez egy olyan lehetőség az egyéni képességek,
készségek kibontakoztatására, amelyet örömforrásnak kell, hogy a
gyermek érezzen.
A kisgyermeknevelő feladatai:
*
Az eszközök, az idő biztosításával, elismeréssel, megbecsüléssel
segítse, fenntartsa az alkotó tevékenység iránti vágyat.
*
A finommotorikát fejlesztő tevékenységeket helyezze előtérbe
(gyurmázás, ragasztás, papírtépés, gyűrés, festés, nyomdázás,
hajtogatás).
*
Folyamatosan ellenőrizze az eszközök biztonságos voltát
*
Megfelelő és betartható szabályokat alakítson ki és fogadtasson el
a gyermekekkel
*
A szülők felé folyamatosan közvetítse, elismerje az elkészült
alkotásokat
*
A gyermek mindig önkéntesen vegyen részt benne
Vers mese: Jól tudjuk mennyire nagy hatással, van a kisgyermek
érzelmi, értelmi és szociális fejlődésére. Verselés, mesélés során
gazdagodik a gyermek szókincse, hatással van a beszédének
megindulására, tisztaságára, fejlődik a kommunikációs készsége,
fejlődik emberismerete, emlékezete az átélt élmények hatására. Mindez
alapvető érzelmi biztonságot adhat számára.
A kisgyermeknevelő feladatai:
*
Egyszerű, a gyermek korának, fejlettségének megfelelő irodalmi
anyag tervszerű összeállítása
*
Ne keltsen félelmeket
*
Az összeállított anyag igazodjon az évszakokhoz, ünnepekhez,
hagyományokhoz, a gyermekek hangulatához
*
Ismertesse meg a gyermekeket a bábokkal
*
Sohase tanítson, mindig csak a hangulat, az öröm kedvéért mondja,
mesélje
Mondókázás, éneklés: rengeteg tapasztalatszerzésre, zenei élmény
átélésére ad módot mind a mondókázás, mind az éneklés.
A kisgyermeknevelő feladatai:
*
A gyermekek korosztályának, fejlettségének, érdeklődésének,
pillanatnyi hangulatának, az évszakoknak, ünnepeknek megfelelő
anyag összeállítása
*
Játékhelyzetekben spontán is énekeljen, mondókázzon, pusztán az
örömért
*
Elalvás előtt halk relaxáló zenét biztosítson
*
Ismertesse meg a gyermeket az egyszerű hangszerekkel
*
Zenehallgatásra ritkán alkalmazza a gépi zenét, helyezze előtérbe
az élő énekhangot
*
Annyiszor énekeljen egy dalt, mondjon egy mondókát, ahányszor azt
a gyermek, igényli, hiszen így a gyermeknek mindannyiszor
lehetősége lesz átélni ismét a számára örömet, adó, katartikus
élményt
Egyéni foglalkozások, fejlesztések: Folyamatosan, már a bölcsődébe
kerüléstől figyeljük egy-egy gyermek egyéni fejlődését. Ha
kisgyermeknevelőink bármi eltérést látnak, szakemberek (logopédus,
pszichológus, pszichológus, gyógytornász, családgondozók) segítségét
kérjük, akik a speciális gondozással, neveléssel foglalkozó
bölcsődéből biztosítottak. Ha lehetséges, akkor az ő útmutatásai,
tanácsai alapján biztosítjuk a további fejlesztést, ha mindez az
intézményi keretek között nem lehetséges, akkor a szülő és a szakember
veszi fel egymással a kapcsolatot.
Dokumentáció:
*
A csoport kisgyermeknevelői negyedévente elkészítik a csoport
gondozási-nevelési programját, annak megvalósulását havonta
értékelik, megbeszélik annak eredményeit
*
Havonta vezetik a gyermek-egészségügyi törzslapot, figyelemmel
kísérik az abban szükséges orvosi és gondozónői bejegyzéseket,
státuszokat.
*
A szülőknek elkészítik a gyermek fejlődését bemutató üzenő
füzeteket negyedévente.
*
Szülőcsoport beszélgetések jegyzőkönyveit dokumentálják.
*
A családoknak az intézmény hagyományaira épülve programokat
terveznek, mindezeket beépítve a csoportok nevelési programjába.
*
A bölcsődék gyermekvédelmi felelősének, bölcsődevezetőnek az
irányításával negyedévente gyermekvédelmi helyzetértékelő lapokat
vezetnek, amelyben a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi
fejlődését követik, ha szükséges, akkor a megfelelő szakemberekkel
véve fel a kapcsolatot. E módszer segítsége biztosíthatja, hogy
azoknál a gyermekeknél, családoknál, akiknél bármilyen nehézséget
észlelünk időben, megfelelő odafigyelésben részesülhessenek,
segítséget kaphassanak.
Intézményünk hagyományai
Kisgyermeknevelőink a mindennapjaink során olyan légkört teremtenek,
amelyben a hagyományápolás szervesen beilleszkedik a nevelésbe. Minden
jeles napot előkészület vezet be, mely elősegíti az ünnepre való
ráhangolódást. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás,
együttmunkálkodás örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát.
Maga az ünnep így külsőségeivel együtt vidám, felszabadult együttlétet
eredményez.
A hagyományok ápolása a családok, bevonásával elősegíti, megerősíti a
hatékony együttműködést. Kisgyermeknevelőink a csoportjaik nevelési
programjának elkészítésénél az életkori sajátosságokat szem előtt
tartva, beépítik az intézményi hagyományokat.
Hagyományőrző programjaink:
Farsang
Óvodai játszóház (óvónők közreműködésével)
Húsvéti játszóház
Gyermeknap
„Bölcsődekóstolgató”
Családi nap
Búcsú a bölcsődétől
Őszi mulatság
Mikulásvárás
Adventi játszóház
Alapellátáson túli, családokat támogató szolgáltatásaink,
rendezvényeink
A családtámogató szolgáltatások szervezésekor intézményünk a személyi,
tárgyi feltételek kialakításakor a kisgyermekgondozás, nevelés elveit
és gyakorlatát követi, figyelembe véve a speciális igényeket. A
szolgáltatást igénylő szülő nyilatkozik gyermeke egészségügyi
oltásairól, gyermeke egészséges voltáról. A szolgáltatás díját a
vezetők, az Igazgató, Gazdasági vezető egyeztetése után állapítják
meg.
Sótherápia: Intézményünk már hosszú idő óta működteti sószobáját.
Prevenciós feladata mellett alkotó szobaként lehetőséget ad a
gyermekek egyéni ötleteinek kibontakoztatására, az új
játéktevékenységek gyakorlására, élmény és tapasztalatszerzésre, nem
utolsó sorban, a mindennapokban változatosságra nyújt lehetőséget. A
bölcsődénkben gondozott gyermekek ezt a szolgáltatásunkat
térítésmentesen vehetik igénybe, ám ha még délután is szeretnének
jönni, előzetes bejelentkezés alapján kedvező díj ellenében jöhetnek.
A városi igényeket is ki tudjuk elégíteni heti két alkalommal,
bejelentkezés alapján tudjuk a gyermekeket fogadni.
Tornaszoba: Több éve már ez a helységünk segíti, szolgálja az
intézményünkbe járó gyermekek mozgásfejlesztését, mozgáskultúrájának
kialakítását, testi képességek erősítését, alakítását. A
gyermekcsoportok napirendjükbe beépítve, beosztás alapján veszik
igénybe a tornaszobát.
„Bölcsődekóstolgató”: Az új gondozási- nevelési év megkezdése előtt
egy hétig délelőtt 9-11 óra között fogadjuk a gyermekeket, szüleiket,
az érdeklődő családokat. Lehetőséget nyújtunk az intézmény
megismerésére, kisgyermeknevelőinkkel szakmai, személyes
beszélgetésre, hagyományaink bepillantásába. A szülők
megismerkedhetnek az intézmény szakmai programjával, a csoportok
szokásaival, gondozónők kéréseivel. A bölcsődekóstolgatót követően
szülői értekezletet szervezünk, ahol a szülők választ kaphatnak a
felmerülő kérdéseikre:
*
Gyermekük melyik csoportba kerül
*
Miben segíthetnek gyermeküknek
*
Miként is könnyíthetik meg számára az elválást, elfogadást,
beilleszkedést
A szakmai program megvalósulását elősegítő feladataink
A gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok megvalósításához a
tárgyi, személyi feltételek folyamatosan biztosítottak.
A tárgyi eszközök korszerűsítése, karbantartása, ellenőrzése
folyamatos.
Személyi feltételek: már minden kisgyermeknevelőnk megszerezte a
szakma elvárásának megfelelő képesítést, távlati terveink között
szerepel a főiskolai képzésben való részvétel. A kollektíva továbbra
is segíti azt a kisgyermeknevelőt, aki önerőből fejleszti
képzettségét, magasabb szintű, minőségi szakmai fejlődést szeretne
elérni.
A szakmai munka ellenőrzése kiterjed továbbra is a gondozás, nevelés,
adminisztráció területeire.
A havi rendszerességgel szervezett helyi továbbképzéseink olyan
témákat dolgoznak fel, amely a kisgyermeknevelők mindennapi munkáját
segítik, tanácsokat adhatnak a szülőkkel való kapcsolat
kialakításában.
Tapasztalatcserére ad módot a más társintézményekkel (Útkereső Segítő
Szolgálat, Családok Átmeneti Otthona, Óvodák, Védőnők, Pszichológus,
stb.,).
Szakdolgozóink közül többen az akkreditált továbbképzés második
ciklusát kezdték meg, az Igazgatóság által elfogadott, tervezett
ütemben kerülnek teljesítésre (Ringató: ének–zenei továbbképzés,
gondozónők szolgáltatás szemléletű továbbképzése, elsősegélynyújtó
tanfolyam, beszédművelés, nyelvművelés, táncterápia stb.). Fontosnak
érzem, hogy a bölcsődei szakemberek belső szükségletként éljék meg a
képzéseket, önképzéseket, amely minden szakterületen szükséges,
fontos.
Intézményi kapcsolataink
Családok
A családok, szülők bizalma a jó partneri kapcsolat kialakítása szakmai
munkánk egyik legfontosabb eleme. A közös gondolkodás, együttműködés a
záloga annak, hogy a ránk bízott gyermekek testi, mentális, pszichés
fejlődését maximálisan segítsük, támogassuk.
Védőnők
A körzeti védőnőkkel folyamatosnak mondható a kapcsolatunk, szülői
értekezletünkre, továbbképzéseinkre rendszeresen meghívást kapnak,
amelyeken szakmai tapasztalataikkal, tanácsaikkal segítik, támogatják,
erősítik munkánkat.
Óvodák
A város több óvodájával kapcsolattartásunk folyamatos, rendszeres.,
látogatásaink, egymás programjain való részvételünk immár hagyománynak
számít. Az Aprók Háza óvoda gyermekei immár hagyományosan évente több
alkalommal kedves, ünnepekhez kapcsolódó műsorral kedveskednek a
bölcsődés gyermekeinknek. Az óvodába lépő gyermekek óvodai
felkészítése, alkalmasságuk vizsgálata kisgyermeknevelőink nevelési
programjának része. Az óvodai beiratkozások előtt szülői értekezletre
invitáljuk a szülőket, ezen az érintett szülők választ kaphatnak az
őket érdeklő kérdésekre a környékbeli óvónőktől.
Útkereső Segítő Szolgálat
Az utóbbi két évben a családok nehéz anyagi helyzete, a
munkanélküliség sok családot nehéz helyzetbe juttatott. Sokuknak
segítségre, tanácsra volt szüksége, amelyet az Útkereső Segítő
Szolgálat adott meg számukra. Többüknek ahhoz, hogy munkát találjanak,
gyermekük bölcsődei ellátása nyújtott segítséget. Így több kisgyermek
került intézményünkbe a Szolgálat közvetítésével. A családgondozókkal
így napias, rendszeres kapcsolatba kerültünk, amelynek szükségességét
mi magunk is éreztük, a továbbiakban is folyamatosan igényeljük.
Családok Átmeneti Otthona
Intézményünkbe gyakrabban kerülnek gyermekek az otthonból. Az
otthonban dolgozó gondozónőkkel közös tapasztalatszerzésre,
látogatásokra biztosítunk időt, hiszen ennek szükségességét
kölcsönösen szükségesnek ítéljük.
Bölcsődék Igazgatósága, Bölcsődék
A napi rendszeresség a kapcsolattartás során meghatározó. Munkánk
szerves része a naprakész tájékoztatás. A városban működő bölcsődék
látogatása, egymás munkájának, szervezett programjainak megismerése, a
szakmai feladatok megbeszélése igen fontos célunk.
Érdekképviseleti Fórum
Az évente megválasztásra kerülő szülői Fórumtagokkal intenzív,
hatékony a bölcsőde kapcsolata Már az első találkozások alkalmával sor
kerül a tapasztalatcserére, javaslatok megbeszélésére. Ötleteikkel,
szervezési feladatok átvállalásával segítik szakmai munkánkat, családi
programjainkat, intézményünk, valamint szolgáltatásainknak
megismerését.
A kapcsolattartásokért felelősök: bölcsődevezető, bölcsődevezető
helyettes, csoportvezető kisgyermeknevelők.
Értekezletek
Munkatársi Értekezlet: Évente két alkalommal, illetve szükség szerint
munkatársi értekezletet tartunk, amelyen a szakmai program, annak
előző évi értékelésének ismertetése, valamint egyéb szervezési teendők
kerülnek megbeszélésre.
Csoportvezetői értekezlet: Kéthetente kerül sor a megbeszélésekre, az
aktualitásoknak megfelelően.
Csoportos értekezlet:
Technikai dolgozók, konyhai dolgozók feladatainak megbeszélése,
esetleges, felmerülő kérdések megbeszélése- szükség szerint.
Szülői Értekezlet
Az újonnan beiratkozott gyermekek szülei részére, a
„bölcsődekóstolgatót” követően kerül rá sor.
Az értekezletek szervezéséért felelősök: bölcsődevezető,
bölcsődevezető helyettes, kisgyermeknevelők.
Gazdasági Feladataink
A szükséges fejlesztési, felújítási javaslatokat folyamatosan
továbbítjuk az Igazgatónő, Gazdasági Igazgató, ők, pedig a fenntartó
felé.
Vagyonvédelem
Minden dolgozó kötelessége! A leltári és nem leltári tárgyakért
egyaránt mindenki felelős, hiszen nélkülük nem tudnánk dolgozni.
Szükséges az eszközök szúrópróbaszerű ellenőrzése! A nyílászárók
biztonságos bezárása, az intézmény eszközeinek védelme minden dolgozó
kötelessége!
Felelősök. Az intézmény minden dolgozója.
Az éves selejtezést, leltározást az előírásoknak megfelelően
előkészítjük, az Igazgatósággal egyeztetett időben lebonyolítjuk.
A dolgozók gyermekek étkezési díját pontosan beszedjük, postázzuk. Az
érintett szülőknek pótbefizetésre lehetőséget biztosítunk.
Felelősök: Bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes, csoportvezető
kisgyermeknevelők
Kisgyermeknevelői, vezetői adminisztráció:
Az adminisztráció elkészítése, annak naprakész vezetése a szakmai
munkát minősíti. A hiányosságok pótlása nem tükrözi a felelős
munkavégzést!
A határidős anyagok elkészítése minden érintett dolgozó feladata,
kötelessége.
Ellenőrzés: egész év során folyamatos, szükséges.
A kockázatértékelés magában foglalja a munka és tűzvédelmi szempontból
elengedhetetlen, hibátlan tárgyi feltételek meglétét.
A baleseti források kiküszöbölése, a szabályok, utasítások betartása
minden dolgozó számára elengedhetetlen!
Felelősök: Minden dolgozó.
Egyéb feladatok
*
A pontosság, a munkánk iránt érzett felelősség, segít bennünket a
mindennapokban. Az önmagunkból fakadó, fegyelmezett munkavégzést
sikerélményként élhetjük meg, mely érzés pozitívan befolyásolja
mindennapi munkánkat.
*
Fontos, hogy az intézmény minden dolgozója érezze azt, hogy
számíthat a másikra! Tanuljunk a hibáinkból!
*
Figyeljünk a szülők jelzéseire, még akkor is, ha ezek nem mindig
pozitívak, hiszen abból is tanulhatunk!
*
Fontos, hogy intézményünkről a szülőknek egy vidám, mosolygós
kollektíva képe jelenjen meg, ahol a gyermek fejlődése,
fejlesztése, szeretete az első, ahol mindig odafigyelnek az
igényeire, mindennapi hangulatváltozásaira!
*
Ahol a kisgyermeknevelők tiszták, ápoltak, szakmailag
felkészültek, határozottak, következetesek!
*
Merjünk néha merészeket álmodni, legyenek ötleteink, terveink,
hiszen ezek, amik erőt adhatnak a további munkánkhoz!
*
Figyeljünk egymás apró „rezdüléseit” vegyük figyelembe
érzéseinket, azt, hogy egyáltalán emberek vagyunk! Ez egy olyan
intézmény, ahol mindenkinek együtt kell dolgoznia, senki sem tud a
másik segítsége, odafigyelése nélkül tevékenykedni! Senki se
felejtse el, hogy mi a gyermekekért, szülőkért, családokért
vagyunk!
Werner Erika
Bölcsődevezető
Dobráné Szabó Márta
igazgató
2.
Napraforgó Bölcsőde
Készítette: Kecskeméti Péterné
Bölcsődevezető
A bölcsőde funkcionális felépítése, humán erőforrásai:
Férőhelyszám: 66 fő
Gondozói állás: 12 fő
Technikai állás: 5 fő ( 1 szakácsnő, 1 konyhalány, 3 takarítónő)
Csoportok száma: 5 csoport
Nap csoport: 2 kisgyermeknevelő
Fecske csoport: 3 kisgyermeknevelő
Delfin csoport: 2 kisgyermeknevelő
Virág csoport: 3 kisgyermeknevelő
Pillangó csoport: 2 kisgyermeknevelő
1. Az intézmény missziós nyilatkozata
Olyan szeretetteljes, biztonságot adó, érzelmekben gazdag bölcsődei
környezetet alakítunk ki, ahol a gyermekek mindig számíthatnak a
felnőttek segítségére, elfogadó, személyiségüket tisztelő
magatartására, feltétel nélküli szeretetükre. A gyermek attól fogad el
gondoskodást, aki őszinte, megértő viselkedéssel közeledik, és
tapintatot, elfogadást sugároz.
2. Szakmai feladataink
2.1. Kapcsolattartás a szülőkkel
A család és bölcsőde kapcsolat a gyermek által jön létre. Hogy ez a
kapcsolat milyen, az függ az együttműködés lehetőségeinek
felismerésétől és annak megszervezésétől. Célunk, hogy a szülőket
különböző megközelítési módokban vonjuk be a gyermekközpontú
gondozás-nevelésünkbe. Kapcsolatunkban egyenrangú partnerek legyünk a
gyermek harmonikus fejlődése érdekében.
Olyan családbarát bölcsődét kívánunk működtetni, ahol az ellátás
összhangban van a gyermekek szükségleteivel, megfelel a szülők
igényeinek, a fenntartó is elégedett az ellátás minőségével.
A kellemes bölcsődei légkör, a szakképzett kisgyermeknevelők, a
kialakult nevelői attitűd a gyermek-centrikus bánásmód a változatos
programok vonzerőt jelenthetnek és fokozhatják a szolgáltatásaink
iránti bizalmat a családok részéről. A bölcsőde nyitott minden
érdeklődő számára függetlenül attól, hogy jelenlegi, illetve jövőbeli
gyermekről van szó. Az idejáró gyermekek szülei bármikor bejöhetnek és
megnézhetik, hogy mi is történik intézményünkben, milyen ellátást
kapnak gyermekei.
Szülői értekezlet:
Témája: Az intézmény bemutatása, házirend és a szakmai program
ismertetése. Beszoktatás módjai, a gyermekek leendő
kisgyermeknevelőinek bemutatása, családlátogatások időpont
egyeztetése. Érdekképviseleti Fórum tisztségviselő választása.
Ideje:
*
Minden gondozási évet megelőző augusztus hónap utolsó munkanapján
Felelős: bölcsődevezető
bölcsődevezető helyettes
Családlátogatás:
Célja: A gyermek és a szülő otthoni kapcsolatának, a gyermek saját
környezetében való viselkedésének megismerése.
A látogatásra a szülővel közösen egyeztetett időpontban, lehetőség
szerint a beszoktatást megelőzően kerül sor. A szülők kevésbé
zárkózottak a saját élethelyzetükben, bátrabban merik felvállalni
problémáikat, teszik fel kérdéseiket. A gyermekeknek pedig az idegen
személy közeledéséhez nyújt érzelmi biztonságot a saját környezete. A
kisgyermeknevelő kellemes hangulatban, a szülő jelenlétében ismerkedik
a gyermekkel, saját készítésű ajándékkal kedveskedik neki. A szülőknek
információt ad a bölcsődei életről és a beszoktatás menetéről.
Az őszinte odafigyelés, a család iránti tisztelet megnyugtatóan hat a
szülőkre.
Felelős: a csoportok kisgyermeknevelői
Beszoktatás:
Célja. A stresszhelyzetek csökkentése, ezáltal jobb a gyermek
alkalmazkodási készsége és csökkenti a negatív tünetek megjelenését:
pl: étvágytalanság, sírás, nyugtalanság.
Az elválás az anyától, a megbarátkozás az idegen környezettel és az új
szokásokkal nagy feladat a kisgyermeknek. A szülő jelenléte védelmet,
biztonságot jelent számára, sokkal nagyobb bizalommal tud eligazodni a
számára idegen világban. A kisgyermeknevelő hitelesen képviseli a
módszer előnyeit a gyermek szempontjából és törekszik a közvetlen
szülői közreműködésre. Beszoktatási tervezetet készít. A szakmai elvek
megszabta kereteken belül figyelembe veszi az otthoni szükségleteket.
A gyermek a szülő távozása után is érezze a feléje áradó bizalmat,
szeretetet, mely biztonságot nyújt számára. Törekszünk arra, hogy a
gyermek találja meg a helyét csoportközösségben és aktívan
tevékenykedjen, kommunikáljon. A gondozási feladatoknál különösen
fontos és szeretnénk figyelembe venni a gyermek egyéni helyzetét,
szükségletét, életkori sajátosságait, otthoni szokásait, stb.
A beszoktatás idején is természetesnek tartjuk az egyéni
fejlettséghez, igényekhez való gondozást.
A csoport „régi” tagjait érzelmileg előkészítjük az új gyermekek
fogadására.
Felelős: a gyermek saját kisgyermeknevelője
Napi találkozások:
Célja: Kölcsönös tájékoztatás a gyermekről az érkezési és távozási
időben az eltelt napszakról.
Az egyéni beszélgetések, információcserék nyitottságot, kompetensebb
hangulatot eredményeznek.
Felelős: műszakban lévő kisgyermeknevelők
Faliújság:
Célja: Aktuális eseményekről való információ átadás: ünnepekre,
évszakokra jellemző dekoráció, heti étrend, érdekképviseleti fórum
működése, házirend, hivatalos információk
Felelős: csoportok kisgyermeknevelői
Szülőcsoportos beszélgetés:
Célja: Egészséges gyermekközpontú szemlélet kialakítása, a családi
nevelés segítése. Támogatva, esetleg kompenzálva a családi hatásokat
modellként és lelkes terjesztőként képviseljük az új és helyes
nevelési és mentálhigiénés módszereket.
Az „igazi” beszélgetés feltételeit megteremtjük, így a szülők sokkal
oldottabbak felszabadultabbak. Személyre szóló meghívóval és nyugodt,
bensőséges hangulattal tesszük feszültségmentessé a környezetet.
Minkét kisgyermeknevelő aktív résztvevő a beszélgetésben, de a
vezetést vállaló kisgyermeknevelő feladata a beszélgetés témánál
tartása, az esetleges vitás kérdések tisztázásának segítése.
Témája: a szülőket leginkább foglalkoztató kérdések, gondolatok,
javaslatok figyelembevételével, a gondozónők választása alapján
történik. (Pl.: szobatisztaság, társkapcsolatok, agresszió, étkezés,
óvodai beíratás)
Ideje:
*
november
*
május
Felelős: a csoportok kisgyermeknevelői
Érdekképviseleti Fórum tanácskozások:
Célja: A családi és bölcsődei nevelés összhangjának megteremtése,
közös felelősségvállalás.
Témája: tájékoztatás a bölcsődében zajlott eseményekről. A várható
feladatok megbeszélése. Az intézmény működésének értékelése.
Ideje: negyedévente
Felelős: bölcsődevezető
bölcsődevezető helyettes
Szülőklub:
Meghívjuk a bölcsődébe járó gyermekek családját közös tevékenységre,
kötetlen beszélgetésre, melynek aktualitását az ünnepi előkészületek
adják./ advent, húsvét /
Az eszközök beszerzéséről és a dekorációról mi gondoskodunk.
Ideje:
*
március
*
december
Felelős: bölcsődevezető helyettes
Nyíltnap:
A kapcsolattartás legnépszerűbb formái, melyre az ünnepek számtalan
lehetőséget adnak.
A csoportok kisgyermeknevelői- ismerve a gyermekek egyéni adottságait,
szüleik igényeit- szervezett keretek között, az általuk választott
időpontban valósítják meg.
Felelős: a csoportok kisgyermeknevelői
Nosztalgia délután:
A gondozási év végén a szeptemberben óvodába került gyermekeinket
délutáni látogatásra, beszélgetésre, játékra hívjuk. Volt
kisgyermeknevelőik személyre szóló meghívót juttatnak el a gyermekek
szüleinek, majd ajándékkal, és házi készítésű uzsonnával várják őket.
Ideje: április
Felelős:
*
a csoportok
kisgyermeknevelői
Játszóházas bölcsődekóstolgató:
Célja: Az érdeklődő családok betekintést nyerjenek a bölcsődei életbe,
megismerjék az itt folyó gondozás-nevelés elveit, gyakorlati
módszereit.
Nyitvatartási időben a csoportszobákban és a gyermekudvaron is
lehetőséget nyújtunk különböző tevékenységi formák alkalmazására,
gyakorlására a gyermekek számára.
A szülőket írásban nyilatkoztatjuk gyermekük egészségi állapotáról.
Ideje: június első hete
Felelős
*
Kecskeméti Péterné
*
a csoportok kisgyermeknevelői
2.2. Nevelő-gondozó munka gyakorlata
A gyerekek szükségleteit és személyiségét állítjuk a középpontba. A
hangsúly azon van, amit a gyerekről tudunk, és nem azon amilyennek
tudni szeretnénk.
Napirend:
Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges
testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért a gondozás központi
kérdésének tekintjük. A napi életritmus, a rendszeres, megszokott
időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így az
egészséges testi és szellemi fejlődésnek is feltételei. Igyekszünk úgy
dolgozni, hogy minden gyerek esetében és minden tevékenységre
vonatkozóan az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság.
A napirend kialakításakor az egyes tevékenységi formákra szánt
időtartamokat a nyitvatartási időnek megfelelően osztottuk el.
Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a napirend biztosítsa az egyes
csoportok, valamint az egész bölcsőde nyugalmát. A különböző csoportok
napirendjét egyeztetnünk kell. Ez az egyeztetés tegye lehetővé minden
csoport számára a különféle tevékenységek folyamatosságát, zavartalan
bonyolítását. Napirendünk lehetőséget ad arra, hogy előre be nem
tervezett, de a gyerekek személyiségfejlesztését, ismeretkörük
gazdagítását szolgáló események beiktathatók legyenek.
A napirend főbb kereteit mindig meg kell tartani a csoport nyugalma és
a gyermekek biztonságérzete és tájékozódása, a szokások rögződése
érdekében!
Szervezésének központi kérdése a gondozás minőségének biztosítása. A
jól szervezett napirenddel elég időt adunk a gyermekek megismerésére,
gondolataik kifejezésére, képességeik kibontakozására és sokoldalú
fejlesztésére.
Küszöbölje ki a gondozónő a felesleges, indokolatlan várakozási időt!
Összeállításakor figyelembe vesszük:
*
a gyerekek fejlődését
*
a korösszetétel megváltozását,
*
a csoportlétszám változását
*
az egyéni szükségleteket
*
az évszakok változását
Az egészséges életmód alakítása:
A gyermekek számára az egészséges életmód elemi szabályainak ismerete
és alkalmazása jelenti azt a minimális követelményt, amely egyben
egészségük védelmét is jelenti. A gondozási feladatok magas szintű,
hatékony elvégzésével pedig mi, a bölcsőde dolgozói járulunk hozzá a
betegségek megelőzéséhez. Alapvető kultúrhigiénés szokások
kialakulását elősegítjük, önálló, kulturált étkezéshez szoktatunk,
életkornak megfelelő táplálékot biztosítunk. Pihenés, alvás
feltételeit megteremtjük. Biztonságos tárgyi feltételekről
gondoskodunk. Egészséges, esztétikus környezet megteremtésével
esztétikai nevelést végzünk. Rendszeres mozgással a testi képességek,
az összerendezett mozgást elősegítjük.
Ezen felül az alábbiak biztosításával kívánjuk segíteni a gyermekek
egészségének védelmét:
*
Heti két alkalommal jön intézményünkbe a bölcsőde orvosa, akihez
szükség esetén bizalommal fordulhatunk segítségért, tanácsért
*
Kiemelten fontos kérdéskör a fogak ápolása. Az életkornak,
önállósági törekvéseknek megfelelően szájöblítéssel kezdik meg a
gyermekek fogaik védelmét.
*
A bölcsődében megbetegedett gyermeknek biztosítjuk a nyugalmát, a
szükséges tüneti kezelést megtesszük, a szülőt értesítjük.
Megérkezéséig a gyermekről gondoskodunk, felnőtt felügyeletét
biztosítjuk.
*
A fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel,
levegőztetéssel, a bölcsőde helységeinek alapos napi
takarításával, illetve a játékeszközök berendezések rendszeres
lemosó fertőtlenítésével igyekszünk minimálisra csökkenteni.
*
Nagy hangsúlyt helyezünk a baleset-megelőzésre is. Ennek fontos
összetevőjének tekintjük a megfelelő méretű, biztonságos eszközök
biztosítását, továbbá a figyelem és a megfelelő veszélyérzet
kialakítását a gyermekekben
*
Betegségből, vagy hosszabb hiányzás esetén csak friss orvosi
igazolással jöhetnek vissza a gyermekek a közösségbe.
Érzelmi fejlődés és szocializáció:
A kisgyermeknevelő-gyermek között pozitív töltésű érzelmi kötődés
erősítése, kapcsolatteremtő képességek fejlesztésével az együttműködés
kialakítása. Erősítjük az egymás iránti szociális érzékenységet és
türelmet, segítségadásra, kérésre, együttműködésre szoktatunk.
A „szocializálódás” fogalma az egyénnek a környezetével való kontaktus
teremtését, a közösségbe való beilleszkedését, valamint annak normái,
szabályai és magatartásformái elfogadását jelenti.
A család alapozza meg és indítja el gyerekeket a szocializáció útján,
a családi védettségből kilépve kitágul a szociális tér, egyre nő a
személyiségére hatást gyakorló személyek száma.
A kisgyermeknevelő feladata és felelőssége a gyerekekkel
megismertetni, elfogadtatni azokat az elvárásokat, amelyek eltérnek az
otthoniaktól, de teljesítésük elengedhetetlen a közösségi élet és
tevékenység szempontjából. A bölcsődébe bevezetett szokások és
szabályok előfeltételei annak, hogy a gyermekek be tudjanak
illeszkedni a közösségbe.
Arra törekszünk, hogy a gyereket a bölcsődei beszoktatástól kezdve
pozitív érzelmi hatások érjék, mert csak ennek eredményeképpen látjuk
biztosítottnak a pozitív felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatok
kialakulását. Elvárásainkat röviden, érthetően, pozitívan fogalmazzuk
meg, a javításhoz mindig lehetőséget adunk.
A megismerési folyamatok fejlődésének elősegítése:
A spontán benyomásokra, élményekre, tapasztalatokra épülő
ismeretnyújtás. Az önálló aktivitás és kreativitás elősegítése. Az
érdeklődésnek megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása. A
megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás fejlesztése
cselekvéssel.
Kisgyerekkorban a valóság felé orientálódnak a gyerekek: mindent meg
akarnak fogni, ki akarnak próbálni. Miközben ismerkednek a világgal,
minden érzékszervüket igénybe veszik: tapintanak, ízlelnek, hallanak,
látnak, szagolnak. A gyerekek felfedező szenvedélye csillapíthatatlan.
Számukra fontos kérdések: "Mi ez?", "Mire lehet használni?", „Mit
lehet vele csinálni?”
Gondozás:
Testi-lelki, biológiai és komfortszükségleteik kielégítésével
elősegítjük jó közérzetüket. A
legkisebb résztennivalókra kiterjedően helyes technikát alkalmazunk,
mely biztosítja a kellő gondozási színvonalat. Lágy mozdulatokkal a
testi érintkezés kellemessé váljon, a gyermek érezze belőle
figyelmünket, törődésünket. Támogatjuk és fejlesztjük önállósági
törekvéseiket. Fejlesztjük beszédkészségüket, fogalomalkotásukat,
reakcióikra verbális és nonverbális eszközökkel válaszolunk, a
részvételt elismerjük. A folyamatosság elvét betartjuk.
Játék:
A gyermekek alaptevékenysége a játék, melyet szabadon választhatnak Ha
szükséges, általunk kezdeményezett játékot alkalmazunk. Motiváló,
fejlesztést elősegítő játékeszközöket biztosítunk, melyek elősegítik a
cselekvést, gazdagítják elképzeléseiket. Nagy választékot biztosítunk
a kreativitást fejlesztő konstruáló játékok és a finommotorikát
fejlesztő eszközök terén. A téli hónapokban is módot adunk a belső
térben elhelyezhető vízzel és homokkal való játszásra. Játéktámogató
magatartásunkat meghatározza az adott szituáció, a játékfajta.
Játékhelyzetekben a gyermekek számára érthető és teljesíthető
szabályokat vezetünk be. A játékok elrakását rugalmasan kezeljük,
megbecsülését szokássá alakítjuk.
A kisgyermeknevelők a csoport nevelési programjának megfelelően egyéb
tevékenységi formákkal, ismeretnyújtással, tapasztalatszerzés
lehetőségével bővítik ki legjobb tudásuk szerint.
Feladataik:
"Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!"
- Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek
megteremtése.
- A napirenden belül elegendő eszköz, idő, és hely biztosítása.
- Igény szerint kezdeményezés és szerepvállalás a játékban.
- Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek
(együttjátszás) biztosítása.
- A gyermeki játék önállóságának biztosítása
A tudás forrása a gyermek tevékenysége során szerzett tapasztalat. A
gyermek köré olyan környezet kialakítása kell, amelynek felszereltsége
biztosítja a gyermek örömteli játékát, fejlesztését, ismeretszerzését
szabadon választott játékos tevékenység által.
A természet és a környezet megismertetésével a gyermekek élmény és
fantáziavilága gazdagodik, kialakul az esztétikum iránti
érzékenységük, fejlődik kommunikációjuk, tág teret kap a belülről
fakadó motiváció, kreativitás, kialakul bennük a természet szeretete,
fejlődik én-tudatuk, nyitottabbá, érdeklődővé válnak környezetükkel
szemben. Elősegítik azt is, hogy a gyermekek az őket közvetlenül
körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről életkoruknak
megfelelő, biztonságos eligazodást és tájékozódást, tapasztalatokat
szerezzenek.
Alkalmazott módszereink:
alkotótevékenység:(gyurma használata, festés, rajzolás, ragasztás…..)
séták: (közeli parkban, piaclátogatás, szülői munkahelyek
megismerése…..)
városi rendezvényeken való részvétel: (színház, ……)
néphagyományok: /, szüret, tökfesztivál, Luca nap…)
virágültetés, stb.
Mozgás:
A mozgás a gyermek egyik legtermészetesebb életmegnyilvánulása. A
megfelelő, célszerű és tudatosan irányított, higiénikus környezetben
megvalósuló mozgás pozitívan hat az anyagcserére és az idegrendszerre.
A testmozgás iránti igény kialakítását már a kisgyerekkorban el kell
kezdeni, hisz tudjuk, hogy a mozgásnak egészségmegőrző élettani és
mentális hatása is van. Az udvari játék, a közös séták segítenek
kialakítani a gyerekekben az igényt a mozgásra, a szabad levegőn
tartózkodásra, a fizikai aktivitásra.
Mozgásra inspiráló, biztonságos, szabad teret és időt biztosítunk. A
mozgási kedv fenntartásához vele együtt örülünk, bátorítjuk,
elismerjük, mozgásában, ha kell, segítséget nyújtunk pl. lépcsőn,
mászókán. Biztosítjuk a mozgásfejlesztő eszközöket pl. labda,
hulahoppkarika, mászóka, bordásfal. Rossz időjárás esetén a szobában
is kialakítjuk a mozgáshoz szükséges teret és eszközöket pl. motor,
bicikli, kengurulabda, trambulin, szobalétra, gördeszka. Alapvetően
szükséges szabályokat alakítunk ki, a mozgást akkor korlátozzuk, ha
önmagára vagy társaira veszélyes lehet.
Mese, vers, mondóka, ének, zene:
A gyermekek érzelmi és értelmi fejlődésének segítése, a műfaj
művészeti értékének ráismerése, a beszédfejlődés, ezen belül is az
artikuláció fejlesztése, zenei tevékenységek megéreztetése. Az
irodalmi anyagot az életkornak megfelelően állítjuk össze pl. népi
mondókák, ujjszámolók, rigmusok, altatók, lovagoltatók pozitív érzelmi
reakciót kiváltó mesék. Irodalmi anyagunk követi az évszakok, a
tevékenységek változását, hangulatkeltésnek is szánjuk. Negatív
érzelmeket mutató gyermekek megnyugtatására is hasznosítjuk.
Bábkészletünket az irodalmi anyagunknak megfelelően használjuk és
bővítjük. Mesekönyveink használatához betartható szabályokat
alakítunk, esztétikai élményt nyújtunk. Minden nap mesélünk,
verselünk, csak mondjuk, és nem tanítjuk.
A gyermekek alvása közben relaxáló zenét hallgatunk pl. okarina,
klasszikus művek. Gyermekünnepeinket zenével színesítjük. A
zenehallgatást napközben a gyermekek hangulatától függően alkalmazzuk,
saját hangszeres előadásunkkal tesszük személy közelibbé pl. furulya,
gitár. Egyszerű ritmushangszerek használatával a ritmikus mozgást
fejlesztjük
Alkotó tevékenység:
Az egyéni képességek és készségek kibontakoztatása, az „én csinálom
„örömének éreztetése.
Domináns az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés átfogó
tervezése és megvalósítása.
Motiváljuk az egyéni ötletek kifejezését. Műhely hangulatú légkört
teremtünk, az eszközök biztonságos kezelését elsajátíttatjuk. A
gyermekek valamennyi alkotását értékként kezeljük, a családok felé
folyamatosan közvetítjük.
Környezet, természet tevékeny megismerése:
A gyermekek közvetlen vagy tágabb környezetének felfedezésen
keresztüli megtapasztalása, élményeik gyarapítása, a természet
szépségeinek megőrzése. Motiváljuk megismerési vágyaikat, folyamatos
és alkalomszerű megfigyelések során esztétikumot, színt, anyagot,
illatot érzékeltetünk.
Felelős: a csoportok kisgyermeknevelői
2.3. Gyermekünnepek
Bölcsődében az élmény átadása a kisgyermeknevelő fejében, kezében,
szívében van.
Karácsony:
Az újév első napján-a családi karácsony után- a csoportok bensőséges
hangulatban ünnepelnek, az ajándékozáshoz szükséges anyagi forrást
adományokból és a kollektíva által szervezett jótékonysági programok
bevételéből fedezzük.
Farsang:
Az érdeklődő szülők számára nyitottan, hagyományainkhoz híven a
dolgozók jelmezes megjelenésével kívánjuk megszervezni. Az épület
dekorációját a gyermekek munkáival gazdagítjuk.
Ideje: február
Húsvét:
Időjárástól függően a hagyományokat a csoportszobákban vagy a
játszóudvaron kívánjuk feleleveníteni pl.: fűben elrejtett ajándék,
élő nyúl. A kisgyermeknevelők ajándékot készítenek.
Ideje: március
Anyák napja:
A gyermekek ajándékkal köszöntik édesanyjukat, a kisgyermeknevelők
által megszervezett módon.
Ideje: május
Felelős: a csoportok kisgyermeknevelői
Apák napja:
Az Édesapák köszöntése minden csoport nevelési programjának része.
Ideje: június
Felelős:
kijelölt kisgyermeknevelők
Gyermekhét, gyermeknap:
Egy héten át naponta különböző gyermekprogramokat tervezünk: pl.:
mesejáték,” motoros „felvonulás, zenei délután, családi délután.
Továbbra is számítunk a tűzoltóság, rendőrség, mentőszolgálat
vezetőinek pozitív hozzáállására, mi által biztosítják a bölcsődébe
járó gyermekeink számára, hogy megismerkedhessenek szolgálati
autóikkal, munkaeszközeikkel.
A kisgyermeknevelők személyes ajándékot készítenek.
Ideje: május utolsó hete
Ünnepi uzsonna:
Bensőséges ünnepi hangulatban, műsorral, konyhai dolgozóink által
készült süteménnyel és személyes ajándékkal köszönünk el az óvodába
menő gyermekektől. Szüleiket is meghívjuk e jeles alkalomra.
Ideje: június
Őszi vigasságok:
A falusi élet hagyományőrzésének céljával: néptánc, népi kézművesség
családi délután keretében, az előző évben tapasztaltak alapján.
Ideje: október
Télapó:
Az ünnep hangulatát tükröző bábelőadással készülünk, zenével, énekkel
várjuk a télapót. A csoportok kisgyermeknevelői az ünnephez illő
ajándékot készítenek.
Ideje: december
Felelős: az intézmény valamennyi dolgozója
2.4. Prevenciós feladatok
Levegőzés:
Időjárástól függően sokat tartózkodunk a szabadban. A gyermekek
edzettségét, ellenálló képességét fokozza a levegő, a napfény hatása.
Megfelelő hőmérséklet esetén a gyermekek szabad testfelülettel
napoznak, zuhanyoznak. A vízzel való találkozás önkéntességét
biztosítjuk, az egyéni érzékenységet figyelembe vesszük. Amikor az
udvar talajminősége nem alkalmas a levegőzésre, a csoportok rövid
sétát tesznek a közelben.
Somadrin sótherápia:
A szülők igényét figyelembe véve továbbra is szeretnénk a fűtési
szezon ideje alatt működtetni a sószobát. Előzetes információátadás,
tájékoztatás és orvossal való konzultáció után a szülőket írásban
nyilatkoztatjuk, hogy kérik-e térítésmentes szolgáltatásunkat.
A sószoba használata a csoportok napirendjébe beépítve, heti ütemterv
alapján történik.
Felelős: bölcsődevezető helyettes
Szájöblítés:
Továbbra is szükségesnek tartjuk a szájöblítés, alkalmazását a fogazat
megóvása érdekében. Alkalmazásánál figyelembe vesszük az egyes gyermek
fejlettségét, az életkori sajátosságokat.
Felelős: a csoportok kisgyermeknevelői
2.5. Kisgyermeknevelői dokumentáció
Csoportnapló: napi bejegyzések a gyermekkel kapcsolatos eseményekről.
Gyermek egészségügyi törzslap: status vizsgálatok rögzítése
Fejlődési napló: megfigyelések rögzítése a fejlődés minden területéről
Üzenő füzet: negyedévenkénti tájékoztatás a szülő felé gyermeke
bölcsődei életéről, a fejlődés menetéről, jelentősebb eseményekről.
Napi jelenléti kimutatás: statisztikai adatvezetés
Súlyfüzet: a gyermek születésnapjától számított + - 3 napon belüli
mérési eredmények rögzítése
Beszoktatási tervezet: új gyermekek adaptációjának időrendi
megtervezése a zavartalan lebonyolításhoz.
Nevelési tervezet: tudatos tervezése és szervezése a gyermekek alkotó
tevékenységének.
Negyedévenkénti tervezés, havi értékelés.
Felelős: a csoportok kisgyermeknevelői
2.6. Képzés továbbképzés
A jó kisgyermeknevelői munka feltétele, hogy a személyiségében
alkalmas ember megfelelő ismeretekkel ellátva a tudatosság
kontrolljával végezze a feladatát.
Ennek érdekében minden évben házi továbbképzéseken, amelyeket
szaktanácsadónk, kisgyermeknevelőink tartanak, aktuális témákat
dolgozunk fel.
Ilyenek:
Bölcsődei adaptáció
Kisgyermeknevelői adminisztráció
A kisgyermeknevelő nevelői magatartása agresszív gyermek esetében
A kisgyermekkori érzelmek
A kisgyermeknevelők ének-zenei felkészültsége
2.7. Kapcsolataink
Bölcsődékkel:
A székesfehérvári Százszorszép Bölcsőde szaktanácsadó
kisgyermeknevelőjének támogató segítségét továbbra is igényeljük a
módszertani útmutatók, a szakmai elvárások feldolgozásában. Felelős:
bölcsődevezető
bölcsődevezető helyettes
Országjárás:
Az elmúlt években szakmai konferenciákon, továbbképzéseken részt vevő
kolléganők kapcsolatba kerültek az ország különböző pontjain működő
bölcsődék dolgozóival.
Tapasztalatszerzés céljából más intézményekbe szeretnénk ellátogatni:
Felelős: bölcsődevezető helyettes
Bölcsődék Igazgatósága és tagintézményei:
Az elmúlt gondozási év kellemes tapasztalatai arra ösztönöznek minket,
hogy az elkövetkező években is részt vegyünk társintézményeink
programjain. Mindenki élhessen a lehetőséggel, hogy együtt tölthessünk
néhány órát, mely elősegíti kapcsolataink ápolásán túl a munkánk
színesebbé, ötletesebbé tételét.
Az igazgatóság adminisztratív dolgozóinak is lehetőséget szeretnénk
adni a bölcsődénkben
zajló események megtekintésére.
Bölcsődei szaktanácsadó:
Mindig számítunk segítő tanácsaira szakmai munkánk, Baba- Mama klub
működése, kérdőívek szerkesztése, feldolgozása alkalmával. Ha
szükséges, igénybe vesszük a gyermekjóléti szolgálattal meglévő
kapcsolatát. Szülők felé ajánljuk problémáik megoldásához.
Felelős:
bölcsődevezető
bölcsődevezető helyettes
Védőnővel:
Folyamatos kapcsolattartásra törekszünk, hogy a kisgyermekes családok
érdeklődését továbbra is fenntartsa a Baba- Mama klub működéséhez.
Alkalmanként a klubbon való részvételére számítunk. Augusztusi szülői
értekezletre és nyitott napjainkra meghívjuk.
Felelős:
bölcsődevezető
bölcsődevezető helyettes
Óvodákkal
Az óvodai beíratások előtt szülői értekezletre meghívjuk a
Csillagvirág és Kincskereső óvodai egységek vezetőit.
Folytatjuk az óvodába átkerült gyermekeink látogatását új
közösségükben.
Felelős: Kecskeméti Péterné
Szt. Pantaleon Kórház gyermekosztály:
Hagyományainkhoz híven, gyermeknapon és télapóünnep alkalmával
bábelőadással, énekkel, kedves ajándékkal enyhítjük a beteg gyermekek
szomorúságát.
Felelős:
kijelölt kisgyermeknevelők
2.8. Szolgáltatásaink
Bölcsődénk az alapellátáson túli, a családi nevelést támogató
szolgáltatásokkal segíti a kisgyermekes családokat gyermekük
nevelésében.
Miben nyújt segítséget a családbarát szolgáltatás a kisgyermekes
családoknak?
*
a bölcsőde keretei között a szülők kulturált környezetben
játszhatnak gyermekeikkel,
*
beszélgethetnek egymással, kielégíthetik társas igényeiket,
*
gyermeknevelési, életvezetési ismeretekre tesznek szert,
*
szülői szerepeikben megerősödnek,
*
fejlődik problémamegoldó és konfliktuskezelő képességük,
*
megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz és környezetükhöz,
*
kialakul a szolidaritás a másság elfogadása,
*
a szülő-gyermek kapcsolata mélyül, felelősségvállalása nő.
Baba-mama klub:
A nem intézményes ellátásban részesülő kisgyermekes családok részére
szervezett szabadidős,- nyitvatartási időn túli- térítéses
szolgáltatásunk. A mai családokat érdeklő témákban járatos szakemberek
előadásai színesítik programjainkat. A gyermekeket konyhai dolgozóink
által készített uzsonnával kínáljuk. A kisgyermeknevelő egyben
háziasszony.
Az évad végén kérdőíves módszerrel tájékozódunk a résztvevő családok
véleményéről, javaslatairól.
Ideje: októbertől májusig a hónap első szerdáján 16-18 óráig.
Felelős:
*
kijelölt kisgyermeknevelők
Zenés gyermektorna:
Célja: Egészséges életmódra nevelés, a gyermek mozgáskultúrájának
fejlesztése, egyben vidám, élménygazdag hangulat biztosítása.
A szülői igények alapján a továbbiakban is folytatjuk
szolgáltatásunkat. Szakemberrel való konzultálásunk folyamatos, a
gyakorlatokat a gyermekek fejlődésének megfelelően bővítjük. Májusban
„bemutató” tornán a szülők érdeklődését is kielégítjük.
Ideje: októbertől májusig heti egy alkalommal.
Felelős:
*
kijelölt
kisgyermeknevelők
3. Gazdasági feladatok
Karbantartási és eszközigényeinket évről évre határidőre elkészítjük.
Az igényeink felmérése egész évben folyamatos. Az év közben jelentkező
hibákat azonnal jelentjük az Igazgatóság ügyintézője felé.
Az épület biztonságos zárásáért a mindenkori délutános dolgozók a
felelősek. Az elvégzett ellenőrzést aláírásukkal igazolják minden
alkalommal, az erre a célra rendszeresített füzetbe.
Látogató érkezését minden dolgozó köteles jelezni a vezetőnek vagy
helyettesének.
Az intézmény leltárát az intézményvezető vezeti. A személyes leltárért
a dolgozó felel, a csoportleltárért a csoportban dolgozók.
A csoportja leltárvezetéséért felelős:
kijelölt kisgyermeknevelők
Az éves leltározásra, selejtezésre az eszközöket és az adminisztrációt
előkészítjük.
A gondozási díjat, az étkezési díjakat és a szolgáltatásokból befolyt
összeget a szabályzatnak megfelelően havonta beszedjük, majd utaljuk.
Az utalás összegét, rendeltetését az Igazgatóság pénztárosának írásban
jelezzük.
A statisztikai adatokat, a gyermekek korcsoportonkénti megosztását
havonta megküldjük az Igazgatóságra. Adminisztrációs feladatok leadása
az Igazgatóság felé folyamatos, a levelezés iktatása megtörténik.
Az energiatakarékosság szem előtt tartása az intézmény minden
dolgozójának egyaránt feladata.
Új dolgozók munkába állás előtt, a többi dolgozó évente egy alkalommal
munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson vesz részt. A tűzvédelmi
szabályzatban leírtaknak megfelelően a tűzriadót a gyakorlatban is
teljesíti. Az oktatáson való részvételt, a tűzriadó teljesítését
minden dolgozó az oktatási naplóba aláírásával igazolja.
Az előírt szabályok betartása minden dolgozóra nézve kötelezőek.
Felelős:
bölcsődevezető
bölcsődevezető helyettes
4. Ellenőrzés, értékelés
Vezetői megfigyelés témája: A kisgyermeknevelői adminisztráció
A megfigyelésről értékelést, írásos emlékeztetőt készítek, ha
szükséges ismételt megfigyelést ütemezek be.
Az épület tisztaságát, a HACCP előírások alkalmazását havonta
ellenőrizzük, eredményét írásban rögzítjük.
Naponta ellenőrizzük az élelmi anyagok gazdaságos felhasználását, az
ételek minőségét, az életkornak megfelelő táplálék elkészítését.
Felelős:
bölcsődevezető
bölcsődevezető helyettes
5. Egyéb feladatok
Munkaértekezletek:
február és augusztus
Szükség esetén egyéb időpontokban
Felelős:
bölcsődevezető
bölcsődevezető helyettes
Folyamatosan papírgyűjtést szervezünk, illetve további lehetőségeket
keresünk anyagi javaink bővítésére. A karácsonyi jótékonysági vásár
bevételét a gyermekünnepekhez szükséges ajándékok beszerzésére
fordítjuk. A szolgáltatások díjából a későbbiekben is játékkészletünk
bővítését tervezzük.
Felelős:
kijelölt kisgyermeknevelők
Egyik kolléganőnk régi vágya, hogy a bölcsődében történt események ne
tűnjenek el nyomtalanul, ezért „ÉLETKÉPEK „címmel albumot készít
minden évben.
Készítője: Piros Ildikó
Tájékoztató füzet szerkesztését és propagálását tervezzük azon
családok részére, akiknek nem volt módjuk megismerni bölcsődénk
életét. Ismertetőnkkel szeretnénk segíteni a családoknak, hogy minél
kevesebb nyitott kérdés maradjon bennük gyermekük elhelyezésével és a
várható eseményekkel kapcsolatban.
Felelős:
kijelölt kisgyermeknevelők
Az előző évhez hasonlóan a későbbiekben is szeretnénk részt vállalni a
városi „Szociális nap” programjaiban.
Felelős: az intézmény minden dolgozója
A „Bölcs-lap” információs újság szerkesztésében részt veszünk,
élményeinket, tapasztalatainkat abban közzé tesszük.
Felelős:
bölcsődevezető-helyettes
A médiában, szaklapokban, interneten keresztül kutatjuk a pályázati
lehetőségeket.
Felelős:
bölcsődevezető
bölcsődevezető helyettes
A szabadságos tervnek megfelelően minden dolgozónak biztosítjuk a
pihenést.
Felelős:
bölcsődevezető
bölcsődevezető helyettes
Bölcsődénk szakmai programját a minőségbiztosítás jegyében kívánjuk
megvalósítani. Szellemiségünk azon alapszik, hogy szakmai
felkészültségünk, hivatástudatunk, emberi magatartásunk, valamint
egész személyiségünk a legmagasabb fokon szolgálja a gyermekek
pszichoszomatikus fejlődését. Az alapellátáson túl fokozott gondot
fordítunk a fejlesztésre, melynek alapja a nyugodt, derűs légkör, az
egyéni bánásmód, a gyermekek igényeihez igazodó tevékenység
biztosítása.
A bölcsőde megítélését és a családok érdekeit egyaránt képviseljük. A
kezdeményező magatartást, az önfejlesztést, aktivitást
elengedhetetlenül fontosnak tartjuk.
A kollektíva tagjai pályakezdők és törzstagok, akik megfelelő
szaktudással rendelkeznek, A társadalom, a város lakosságának
igényeihez igazodva családtámogató szolgáltatásokkal egészítjük ki
gondozó – nevelő munkánkat.
Kecskeméti Péterné Dobráné Szabó Márta
bölcsődevezető igazgató
3.
Liszt Ferenc Kerti Bölcsőde
Készítette: Glázerné Papp Gizella
bölcsődevezető
Intézményünk feladata: a 0-3 éves korú gyermekek napközbeni szakszerű
nevelése-gondozása. Az 1997. évi XXXI. törvény (GYVT), valamint a
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet határozza meg az intézmény helyét, és
annak működését a gyermekellátó rendszerben.
Hitvallásunk: olyan nevelési körülmények kialakítása, amely elősegíti
a gyermekek testi-lelki, intellektuális fejlődését életük e fontos
szakaszában. Megteremteni a biztonságot, családias, szeretetteljes
légkört, megalapozni a bizalmat. A ránk bízott gyermekeknek a boldog,
vidám napokat, szüleiknek a segítséget, hogy nyugodtan végezhessék
feladataikat.
Minőségpolitikánk: magas színvonalú, a családok igényeihez igazodó,
rugalmas napközbeni kisgyermekellátás megteremtése.
Bölcsődénk bemutatása:
A Liszt Ferenc Kerti Bölcsőde korábban 50 férőhelyes, a jogszabályi
változás óta 66 férőhelyes, az 5 gyermekcsoportból 3 az emeleten, 2 a
földszinten helyezkedik el. A bölcsődei feladatokat 12 fő
kisgyermeknevelő, 5 fő technikai dolgozó látja el, biztosítja a
megfelelő személyi feltételeket, alakítja ki az esztétikus,
biztonságos, életkornak megfelelő tárgyi környezetet.
A bölcsődei gondozási-nevelési alapelvek és az életkori sajátosságok
figyelembevételével, ,,A bölcsődei nevelés-gondozás országos
alapprogramja” szerint készítettük szakmai programunkat.
A gyermekek hatékony együttnevelése érdekében fontosnak tartjuk a
családi nevelés pedagógiai kultúrájának emelését. Ennek elérése
érdekében kisgyermeknevelő-szülő közötti egyéni, őszinte kapcsolat
kialakításán kell munkálkodnunk, amelynek különböző módjai vannak.
Kapcsolattartás a szülőkkel: célunk a családokkal összehangolt nevelés
és gondozás, a hatékony kommunikáció megvalósítása a gyermekek
érdekében.
Beíratás: a család és a bölcsőde kapcsolata a beiratkozással kezdődik.
*
ideje: minden kedden 9-14 óráig
*
felelős: bölcsődevezető
Szülői értekezletek: évi két alkalommal, az új szülők részére és az
óvodába menő gyermekek szülei részére tájékoztatás.
*
ideje: augusztus, február
*
felelős: bölcsődevezető
Családlátogatás: célja ismerkedés a családdal. Az otthoni környezetben
a gyermek közvetlenül, természetes módon viselkedik, az itt szerzett
benyomások a gyermekkel való bánásmódról segíthetik a
kisgyermeknevelőt abban, hogy a bölcsődében a gyermek egyéniségének
megfelelő nevelési-gondozási módszereket alkalmazzon. A szülő-gyermek
kapcsolat megfigyelésére is jó lehetőség. A szülők beszéde, gesztusai,
a gyermek reakciói, bizonyos ingerekre való reagálása olyan
információk a kisgyermeknevelő számára, amelyeket más környezetben nem
kaphatna meg. A szülők könnyebben feltárják gondjaikat, kételyeiket a
lakásukban megjelenő kisgyermeknevelőnek. Erre az első látogatásra a
kisgyermeknevelő apró figyelmességgel készül, ez a gesztus
megkönnyítheti a gyermekkel való kapcsolatfelvételt. A
kisgyermeknevelő feljegyzést készít a családlátogatásról.
*
ideje: a beszoktatást megelőzően
*
felelős: kisgyermeknevelők
Beszoktatás célja: a bölcsődébe kerülés, az adaptáció nehézségének
csökkentése. Az anyás beszoktatás során a gyermek a szeretett személy
oltalma alatt fokozatosan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez,
a számára ismeretlen emberekhez. Természetes környezetétől, a
családtól való elszakadás, még ha csak időleges is törést okoz
számára. Korától, ellenálló-képességétől, anyjához fűződő
kapcsolatától függően reagál a változásra. Fontos, hogy a
családlátogatás időben közel legyen az első bölcsődei naphoz, hogy a
gyermek még emlékezhessen rá. Ezután kezdődik a tényleges beszoktatás,
amely általában két hetet vesz igénybe, de ez növelhető. Az első
napokban az anya végzi a gyermek gondozását, etetését, öltöztetését,
az ötödik, hatodik napon esetleg az elaltatást is, ha a gyermek
hangulata ezt már megengedi.
A beszoktatás első hetében úgy kell az időt növelni, hogy az anya a
gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse, a
kisgyermeknevelő ezeket megfigyelhesse, majd fokozatosan átvegye az
anyától e műveletek végzését, de még az anya jelenlétében. Így
lehetővé válik a gondozási műveletek összehangolása a szokások
átvétele, ezek megbeszélése, és esetleges korrekciója. A
kisgyermeknevelőnek erre az időre úgy kell a kapcsolatot kiépítenie,
hogy az anya rövidebb, hosszabb ideig tartó távolléte alatt elfogadja
őt a gyermek, és vele is biztonságban érezze magát. A szülő
megismerheti ez alatt a bölcsődében folyó szakmai munkát, könnyebben
összhangba hozza gyermeke otthoni napirendjét a bölcsődeivel. A
kisgyermeknevelő a beszoktatás eseményeit naprakészen vezeti.
*
ideje: két hét
*
felelős: a gyermek saját kisgyermeknevelője
Napi találkozások: célja a kölcsönös tájékoztatás, személyes
hangvételű beszélgetések az otthon és a bölcsődében történtekről.
*
ideje: gyermek érkezésekor, távozásakor
*
felelős: csoportok kisgyermeknevelői
Szülő csoportos beszélgetések: célja az egyenrangú kapcsolat
kialakítása a szülőkkel, amelyben elsősorban a segítés, útmutatás a
cél. Gyermeknevelési, életvezetési tapasztalatokat adnak át egymásnak
a szülők. Nagy a jelentősége abban is, hogy az egy csoportba járó
gyermekek szülei között is kialakul a jó kapcsolat. A beszélgetés
irányítója a kisgyermeknevelő, aki nyitott kérdéseivel, támogató
légkör kialakításával beszédre készteti a szülőket, segíti, hogy
őszintén elmondhassák tapasztalataikat. A kisgyermeknevelők
megegyeznek ki a beszélgetés levezetője, és ki készíti a feljegyzést
az ott elhangzottakról.
*
ideje: március, június, november
*
felelős: csoportok kisgyermeknevelői
Érdekképviseleti Fórum ülései: célja a család-bölcsőde kapcsolatának
erősítése, információcsere, szponzorok felkutatása, változtatások
megbeszélése, a végzett munka értékelése.
*
ideje: szeptember, szükség szerint
*
felelős: bölcsődevezető helyettes
Üzenő füzet: a folyamatos tájékoztatást segíti elő, a
kisgyermeknevelőnek segítségül szolgál a gyermek megismerésében. A
szülők rövid ismertetőt írnak gyermekükről, lejegyeznek mindent, amit
fontosnak tartanak elmondani. A kisgyermeknevelők összefoglalót
készítenek a gyermek bölcsődei szokásairól, eseményekről. A szülőnek
az üzenő füzetet olvasva is azt kell éreznie, hogy nevelőpartnerre
talált a kisgyermeknevelőben.
*
ideje: folyamatos
*
felelős: a gyermek saját kisgyermeknevelője
Faliújság, hirdetőtábla: a gyermeköltözőkben a szülők számára jól
látható helyen található információk, cikkek, programajánlók,
elérhetőségek kerülnek
*
ideje: folyamatos
*
felelős: kisgyermeknevelők
Szervezési feladatok:
A bölcsődés gyermek számára a segítő környezetet a család és a
bölcsőde közösen adja, ezt valósítjuk meg a mindennapokban az alábbiak
szerint.
Saját kisgyermeknevelő rendszer: a személyi állandóság elvén nyugszik.
Ő szoktatja be a gyermeket, a bölcsődébe járás időtartama alatt ő a
gondozónője.
Gyermekcsoportok szervezése: a bölcsődei gyermekcsoportok ideális
létszáma 12 fő, szükség esetén legfeljebb 14 főig emelhető.
Csoportállandóság biztosítása.
Napirend: a gyermek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a
nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit biztosítja állandóságával,
kiszámíthatóságával megteremti a gyermek biztonságérzetét.
Szervezésénél figyelembe vesszük minden gyermek igényét, fejlettségi
fokát, életkorát, az évszakok változását. Így biztosítjuk a megfelelő
időt a gondozási munka sietség nélküli, színvonalas ellátásához, nincs
várakozási idő. A gyermekek megismerésére, önállósági törekvéseik
kibontakoztatására adunk lehetőséget a körültekintő szervezéssel.
A kisgyermeknevelők elkészítik saját csoportjuk nevelési tervét, a
bölcsődei nevelés –gondozás főbb szempontjainak és gyermekek életkori
sajátosságainak figyelembe vételével.
Tanulás: amely tevékenységbe ágyazottan történik
*
évszakokhoz igazodva gyümölcsök, zöldségek, egyéb termések, magvak
fogyasztása, levelek, termések, faágak, gyökerek, magvak gyűjtése,
ragasztása, festése, szárítása, felfűzése, termésbáb készítése,
kukorica pattogtatása,
*
palánták ültetése, magvak vetése, csíráztatása, nevelése,
locsolása,
*
madarak megfigyelése, állathangok utánzása,
*
szintén az évszakokhoz igazodva, jég, hó, víz, homok, kavics
bemutatása,
*
felkelti a gyermekek érdeklődését a zene, az ének, a mondóka,
vers, mese iránt. Mindezeknek kiemelkedő szerepük van a személyes
kapcsolat kialakulásában. A gyermek a beszéd ritmusát, dallamát
utánozza, a dalra felfigyel, az éneklés a zenei hallást,
ritmusérzéket fejleszti. A zene iránt az érdeklődést felkelti,
élményt nyújt a gyermekeknek. Megnyugtat, melenget, felvidít. Nagy
jelentősége van abban, hogy elősegíti a hallás-, beszéd-,
mozgásfejlődést, segít a gátlások oldásában. A zenei élményt
fokozza, a hangulatot még bensőségesebbé teszi, ha hangszerrel
kísérjük az éneket pl.: dob, xilofon,
*
a mondóka, a vers, az anyanyelv szépségeivel megismerteti a
gyermeket, élményt nyújt számára, fejleszti ritmusérzékét,
emlékezetét, képzeletét. A mondóka, a vers szavaiban a gyermek
kedves játékot lel, gazdagítja a látásmódját, örömet jelent neki.
A mese a gyermek beszédét fejleszti, szókincsét bővíti. Az érzelmi
hatása igen nagy a gyermekekre, én-tudatát, esztétikai érzékét-,
emlékezetét-, képzeletét fejleszti. A mesélés a helyzet
intimitása, érzelemgazdagsága önmagában is csodálatos, ráadásul ő
választja ki a mesét is.
*
fogalmakkal ismerkedés: vásárlás, főzés, több, kevesebb,
mérőeszközzel való mérés, fizetés a pénztárnál, puzzle kirakós
játékok formái, a kép téglalap alakú, a torta háromszög,
irányokkal való ismerkedés mozgás közben.
Gondozás: bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és a
gyermek között, ami a gyermek szükségleteit elégíti ki. A
kisgyermeknevelő feladata: helyes technika alkalmazása, amely
biztosítja a kellő gondozási színvonalat. Meghitt, bensőséges
kapcsolat kialakítása a gyermekkel, örömteli együttlét. Fontos, hogy
idejében és teljes mértékben kielégítse a gyermek szükségleteit.
Figyelembe vegye a gyermek egyéni tempóját, az önállóságban különböző
fejlettségi fokon álló gyermeket támogassa, elismerje, bátorítsa.
Játék: a gyermek legfontosabb tevékenysége, egyéni vágyainak,
ötleteinek kibontakoztatása, amely segíti a világ megismerésében.
Elősegíti a gyermek testi, érzelmi és szociális fejlődését. A
kisgyermeknevelő feladata: nyugodt, barátságos, otthonos környezetet
kialakítani, a napirendben a lehető legtöbb időt játékra fordítani.
Játszósarkok kiképzése, amelyek biztosítják az egyéni és társas
játszási lehetőségek különböző formáit. Főző, fodrász, építő, barkács,
elkülönülésre, pihenésre alkalmas zugok. Nagymozgásos játék számára
hely biztosítása.
Mozgás: csecsemő és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái
kialakulnak, fejlődnek. A kisgyermeknevelő feladata: a mozgásigény
kielégítése, a testi képességek fejlesztése, az összerendezett mozgás
kialakulásának elősegítése. Olyan környezet teremtése, hogy a
gyermeknek legyen kedve mozogni, a mozgási kedv fenntartásához vele
együtt örülni, bátorítani, elismerni. Mozgásfejlesztő eszközöket
biztosítson és lehetőséget, hogy különböző mozgásokban gyakorolhassák
az egyensúlyozást pl.: babzsák. Ne korlátozza a mozgást, de alakítson
ki szabályokat.
Alkotótevékenység: az öröm forrása maga a tevékenység, az egyéni
képességek kibontakozása. A kisgyermeknevelő feladata: a feltételek
biztosításával, elismeréssel és megbecsüléssel segítse az
alkotótevékenység iránti érdeklődést. Eszközöket biztosítson és
ismertesse azok használatát. A finommotorikát fejlesztő
tevékenységeket helyezze előtérbe: gyurmázás, vágás, ragasztás,
papírtépés, festés, nyomdázás. A gyermek alkotását értékként kezelje.
Egyéb tevékenységi formák: valamilyen élethelyzet közös
előkészítéséhez, megoldásához kapcsolódnak. Az öröm forrása az
együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, ”az
én csinálom” örömének átélése. A kisgyermeknevelő feladata, hogy
motiválja a gyermekek megismerési vágyait.
A nevelési terv egy egységes egészet alkot, a gyermekek a különböző
tevékenységekben személyes érdeklődésük, kíváncsiságuk alapján vesznek
részt.
A mindennapok: másság, sokféleség elfogadtatása.
*
a kisgyermeknevelő figyelemmel kíséri a nemzetiségi, kisebbségi
családok és gyermekeiknek beilleszkedését, tanácsot ad a szociális
gondokkal küzdő szülőknek, segítséget nyújt a problémáik
megoldásában,
*
néger babák, fiú babák vásárlása, egy-egy sarok különböző korú,
foglalkozású, fajok csoportjához tartozó emberek képeivel való
díszítése, csecsemő, aggastyán, férfi, nő, rendőr, tűzoltó,
*
falusi, városi élet különböző tevékenységeit ábrázoló képek,
könyvek, játékok, versek, mesék bemutatása.
felelős: csoportos kisgyermeknevelők
határidő: folyamatos
Gyermekünnepek:
Farsang: jelmezbeöltözés, télűzés, vigasságok ideje. A csoportszoba
díszítése, az ének, zene, tánc, farsangi fánk elfogyasztása teszi
emlékezetessé. A farsangon a szülők is részt vesznek.
ideje: február
Tavaszköszöntő-nyusziváró délelőttünk a családdal, a közös tojásfestés
öröme, népi szokások felelevenítése, locsolás, versmondás.
ideje: március
Anyák napja: az édesanyákat, nagymamákat köszöntik a gyermekek a
kisgyermeknevelőkkel együtt készített ajándékokkal, énekkel, verssel.
ideje: május
Gyermeknap: színes, léggömbös kavalkád, melyen a kisgyermeknevelők
meglepetés játékokkal, ajándékkal, feldíszített udvarral köszöntik a
gyermekeket és szüleiket.
ideje: május utolsó hete
Búcsú uzsonna: ünnepi hangulatban, bábműsorral, személyes ajándékkal
köszönünk el óvodába menő gyermekeinktől, és szüleiktől.
ideje: július
Őszi kavalkád: célja hagyományőrzés, családi délelőtt
ideje: október
Mikulás ünnep
ideje: december
Adventi készülődés: hagyományőrző családi nap, ráhangolódás a
karácsonyi ünnepre
ideje: december
Karácsony
ideje: január első bölcsődei napja
Gyermekvédelmi feladataink:
*
A megelőzés feladatai:
A gyermeki, szülői jogok megismertetése és érvényesítése a
bölcsődében.
Rendszeres kapcsolattartása gyermekek szüleivel.
Biztonságos, egészséges bölcsődei környezet megteremtése.
Bölcsődeorvos.
Együttműködés a gyermekvédelemben partner társszervezetekkel.
Feltárás:
A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet tüneteinek felismerése,
problémák feljegyzése.
A tünetek okainak megkeresése.
A megszüntetés feladatai:
A szülők segítése a szülői szerep eredményesebb betöltéséhez.
A rászoruló gyermek, család szociális helyzetének lehetőség szerinti
javítása.
Segítő szakemberek igénybevétele a problémák típusának megfelelően.
Egészségnevelés, prevenció: a kisgyermeknevelő tudatosan készül a
bölcsőde és a család egészségnevelő módszereinek összehangolására.
*
a gyermek egészséges fejlődésének segítése, ismereteinek bővítése,
személyi higiénére való nevelés, szabad levegőn való mozgás,
szellőztetés, fertőtlenítés, gyermekekkel való beszélgetés,
*
a szülők korszerű egészségügyi ismereteinek bővítése,
egészségneveléssel kapcsolatos előadások szervezése orvos,
szakember bevonásával, szülő-kisgyermeknevelő beszélgetések, napi
találkozások alkalmával,
*
helyes napirend kialakítása,
*
szájöblítés
ideje: folyamatos, szezonális
felelős: csoportok kisgyermeknevelői
Szolgáltatásaink:
*
Játszóház: a bölcsőde iránt érdeklődő családok számára szervezzük
havi egy alkalommal minden harmadik kedden 16-18 óráig, 500 Ft-os
térítési díj ellenében.
ideje: októbertől májusig
felelős: bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes
*
Játszóhét: Egy héten keresztül nyitott a bölcsőde, a még nem
bölcsődés gyermekek együtt játszhatnak szüleikkel és a bölcsődés
gyermekekkel. Nyitvatartási időben, a csoportszobában és az
udvaron nyújtunk különböző játszási lehetőségeket, ezáltal a szülő
is betekintést nyerhet bölcsődénk életébe. Az érdeklődő szülők
tájékoztatása a szervezés, a program koordinálása a háziasszony
feladata. A szolgáltatás térítésmentes.
ideje: május 25-28-ig.
felelős: a bölcsőde minden dolgozója.
Kisgyermeknevelők által vezetett dokumentációk:
*
Gyermekegészségügy törzslap, fejlődési napló: megbetegedések
rögzítése, a fejlődés folyamatának dokumentálása, életkornak
megfelelően. A bejegyzések a gyermek fejlődését tükrözzék,
*
Üzenő füzet: tájékoztatás a szülő részére gyermeke fejlődéséről,
jelentősebb eseményekről.
*
Nevelési terv: tudatos tervezése a gyermekek mindennapjainak,
negyedévi tervezés, és havi értékelése.
*
Beszoktatási terv: az új gyermekek fogadásának tervezése.
*
Napi jelenléti kimutatás: a távollévők, és a jelenlévők napi
bejegyzése.
*
Csoportnapló: napi bejegyzések a gyermekcsoportban történtekről,
személy szerint minden gyermekről.
Szakmai kapcsolataink:
A Duna- parti óvodai egységgel való együttműködésünk folyamatos.
Ismerkedős, játékos délelőttön veszünk részt óvodába menő
gyermekeinkkel a közeli óvodában.
határidő: folyamatos
felelős: bölcsődevezető
Bölcsődék Igazgatóságával, és tagintézményeivel: részt veszünk
társintézményeink programjain, ápoljuk jó munkatársi kapcsolatainkat.
bölcsődei szaktanácsadónk véleményére, segítő tanácsaira számítunk.
határidő: folyamatos
felelős: bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes
Kapcsolattartás a védőnőkkel:
A folyamatos együttműködés során információkhoz jutunk a gyermekek,
valamint a család szociális hátteréről. Közösen keressük a megoldást a
felmerülő problémákra.
határidő: folyamatos
felelős: bölcsődevezető
Egyéb feladatok:
*
szülői értekezlet
*
érdekképviselet
*
házi továbbképzés, megbeszélések
*
tűzrendészet
*
munkavédelmi oktatás
*
munkaértekezlet
*
gyakornokok mentorálása
*
tanulók fogadása bölcsődei gyakorlatra
Munkaértekezlet igazgatónő meghívásával
határidő. február, július
felelős: bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes
Szülői értekezlet tartása
határidő: augusztus február
felelős: bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes
Érdekképviseleti Fórum megalakulása, tagok tájékoztatása a GYVT-ben
foglaltakról
határidő: szeptember
felelős: kijelölt kisgyermeknevelők
Megbeszélések negyedévente: külön a technikai dolgozókkal és külön a
gondozónőkkel
határidő: március, június, szeptember, december
felelős: bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes
Dolgozói és gyermekétkeztetési nyilvántartás az élelmezési csoport
felé
határidő: naponta
felelős: bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes
Dolgozói és gyermekétkezési díjak beszedése, feladása
határidő: minden hónap 15.
felelős: bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes
Dolgozói távollét és szabadságolás leadása a BID felé
határidő: minden hónap utolsó napja.
felelős: bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes
Dolgozók munkaalkalmasság vizsgálatának elvégeztetése, nyilvántartása
határidő: folyamatos
felelős: bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes
Bölcsődei Alapítvány munkájának ismertetése, segítése
határidő: folyamatos
felelős: kijelölt kisgyermeknevelő
Konyhatechnikai, higiénés követelmények betartása ÁNTSZ utasítása
szerint. Élelmezés minőség, mennyiségi anyagkiszabásának ellenőrzése,
ételminősítése
A HACCP előírások alkalmazását havonta, az ételek minőségét naponta
ellenőrizzük.
határidő: naponta, havonta
felelős: bölcsődevezető, szakácsnő
Tűzrendészeti szabályzat betartása, előírások oktatása.
határidő: november
felelős: bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes
Munkavédelmi oktatás új dolgozóknak munkába állás előtt, valamennyi
dolgozónak évente. Balesetnél intézkedés.
határidő: november
felelős: bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes
Gazdasági feladatok:
Karbantartási megrendelések leadása.
határidő: folyamatos, BID által meghatározott
felelős: bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes
Az adott évi selejtezésre, és leltározásra az eszközöket előkészítjük.
Megbeszélés, értékelés:
A vezetői ellenőrzés célja a nevelői munka segítése, fejlesztése,
figyelembe véve a kisgyermeknevelő szakmai szabadságát. Az ellenőrzési
terv szempontjai:
Beszoktatás.
Kisgyermeknevelő-gyermek kapcsolata.
Dokumentáció vezetésének ellenőrzése.
Csoportban a konfliktuskezelési technikák alkalmazása.
Csoportok életének szervezése, szokásrendszer kialakítása.
Játék.
Felnőtt modell szerepe, gondozónői attitűd.
ideje: novembertől májusig havonta
felelős: bölcsődevezető
Glázerné Papp Gizella
bölcsődevezető
Dobráné Szabó Márta
igazgató
4.
Hétszínvirág Bölcsőde
Készítette: Ilyefalviné Török Ildikó
Bölcsődevezető
A Hétszínvirág Bölcsőde a Bölcsődék Igazgatósága Dunaújváros
tagintézménye.
Bölcsődénkben 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű
gondozását, nevelését látjuk el, valamint 0-6 éves korú eltérő
képességű érzékszervi-, értelmi-, beszéd-, halmozottan fogyatékos,
valamint viselkedészavarral küzdő gyermekek gondozását, fejlesztését,
fejlesztő felkészítését végzik a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei.
Mindazok a családok igénybe vehetik szolgáltatásainkat, akik állandó
dunaújvárosi lakosok, munkahellyel rendelkeznek, vagy gyermekük
sajátos nevelési igényű. Intézményünk gondozási, nevelési, korai
fejlesztési, fejlesztő felkészítési, szociális és családsegítő
feladatokat lát el. Jelenleg 32 férőhellyel rendelkezünk.
Kisgyermekkor a legsérülékenyebb szakasza a gyermek életének.
Önállósulási törekvései közben erősen függ a felnőttektől. Ezért
fontos, hogy gondozásukat, nevelésüket jól képzett szakemberek
végezzék egyénre szabottan a bölcsődében is. A kisgyermeknevelővel
pedig személyes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat alakuljon ki.
Intézményünkben együtt neveljük, gondozzuk az ép és a sajátos nevelési
igényű gyermekeket. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára az
intézményi ellátás lehetőséget nyújt a szociális rehabilitációra, az
együttélés szabályainak elsajátítására, egy másfajta ingergazdag
környezet megismerésére, önállósodási törekvéseik megerősítésére,
támogatására. Az ép, egészséges gyermek számára a közös nevelés a
másság elfogadását, toleránsabb felnőtté válás lehetőségét biztosítja.
Intézményünk gondozási – nevelési – korai fejlesztési alapelvei
*
A gondozás és nevelés egységének elve, mely elválaszthatatlan
egységet alkot, mert a gondozás közben nevelés is folyik, a
nevelés helyzetei, lehetőségei pedig nem korlátozódnak a gondozási
műveletekre.
*
Egyéni bánásmód elve, mely a kisgyermeknevelő szeretetteljes
odafordulását jelenti a gyermek felé, hogy egyéni sajátosságait,
fejlettségét, állapotát és hangulatát figyelembe véve segítse
fejlődését.
*
Állandóság elvét, a „saját” kisgyermeknevelő – rendszerrel, a
felmenőrendszerrel, valamint a csoport - és helyállandósággal
valósítjuk meg, mely növeli az érzelmi biztonságot, és alapja a jó
szokások kialakulásának.
*
Az aktivitás, az önállóság segítésének elve a megfelelő környezet
megteremtésével, a gyermek önállósodási törekvéseinek maximális
figyelembe vétele, támogatása. Valamint ösztönzése elismerő,
támogató, szeretetteljes segítéssel.
*
Pozitívumokra támaszkodás elve, mely a pozitív megnyilvánulások
támogatását, megerősítését, elismerését jelenti számunkra.
*
Egységes nevelői hatások elve, a gyermekekkel foglalkozó felnőttek
a gyermek elfogadásában, önállósodási törekvéseinek elismerésében
egyetértenek, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.
*
Fokozatosság elve: a gyermekek fokozatos hozzászoktatása az új
helyzetekhez, mely segíti alkalmazkodását, a változások
elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakítását.
*
A tanulás segítésének elve: a kisgyermeknevelők az élményszerzés
lehetőségének biztosításával, saját példamutatásukkal, az egyes
élethelyzetek átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a
tapasztalatok feldolgozásának segítésével, a próbálkozások
támogatásával segítik a tanulást.
Bár a lehetőség adott a sajátos nevelési igényű gyermekek számára is
csoporton belül az élményszerzésen alapuló tanulás kiaknázására, ez
sokszor kevésnek bizonyul. Ezért intézményünkben korai fejlesztést is
végeznek. A gyermeklélektani kutatások bebizonyították, hogy az emberi
fejlődés üteme az élet első éveiben a leggyorsabb. Ez az időszak
különösen fontos azon gyermekek számára, akik valamilyen ok miatt a
„normálistól eltérő” módon és ütemben fejlődnek. Ha ezt a
legfogékonyabb időszakot nem használjuk ki, a gyermek sokkal
nehezebben fog bizonyos képességeket megszerezni a későbbi időszakban
és esetleg soha nem jut el arra a szintre, amit egyébként a benne
rejlő képességek lehetővé tennének.
A kora gyermekkori intervenció ezt az érzékeny időszakot használja ki,
hogy megfelelő eljárásokkal, pedagógiai-terápiás módszerekkel segítse
a kisgyermek fejlődési lehetőségeinek kibontakozását.
A korai fejlesztés a 0-5 éves korú eltérő fejlődésű gyermekek
tervszerűen felépített programja, amely komplex diagnosztikai
vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást és különböző terápiás
foglalkozásokat foglal magában.
Fejlesztő felkészítésben. azok a fogyatékos gyermekek részesülnek,
akik állapotukból adódóan nem tudnak bekapcsolódni az óvodai
nevelés-oktatásba, nem tudják teljesíteni a minimál követelményeket.
Nem kapnak a tankötelezettség alól felmentést, hanem fejlesztő
felkészítésen vesznek részt. A fejlesztő felkészítés tehát képzési
kötelezettséget jelent attól az évtől kezdődően, amelyben betölti a
gyermek az ötödik életévét. Ez nem azt jelenti, hogy öt éves korban
fejlesztő felkészítésben részesülő új gyermekeket is felveszünk, hanem
azt, hogy fejlesztő felkészítésben részesülhet bölcsődénkben az ott
gondozott sajátos nevelési igényű gyermek hat éves koráig.
Intézményünkben azok a gyermekek részesülhetnek korai fejlesztésben,
akik elmaradást mutatnak egy vagy több fejlődési területen, és
fejlesztésükre a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság bölcsődénket jelölte ki.
Bölcsődei életünk megszervezésének alapelvei
*
Kapcsolattartás a szülőkkel: az intézmény és a szülők
folyamatosan tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről,
amelynek őszintének, hitelesnek kell lennie. Formái:
beszélgetések, szülői értekezletek, szülőcsoportos
megbeszélések, hirdetőtábla, személyes meghívó, üzenő füzet,
nyílt napok, szervezett programok.
*
Családlátogatás: ideje, a beszoktatás megkezdése előtt. A
gyermek és szüleinek otthoni környezetben való megismerésére,
fontos információszerzési lehetőség a kisgyermeknevelő
számára.
*
Beszoktatás: nagyban megkönnyíti a kisgyermek számára a
szülővel történő fokozatos beszoktatás az új környezethez való
alkalmazkodást. Ezért a beszoktatási tervben előre ütemezzük,
ki mikor kezdheti el a beszoktatást. –Ez nagyban függ a szülő
igényeitől is. Így lehetőség van arra, hogy egyszerre egy
gyermek szokjon a csoportban.
*
Saját kisgyermeknevelő rendszer: a személyi állandóság elvén
nyugszik, a beszoktatás megkezdése előtt ő végzi a
családlátogatást, ő szoktatja be a gyermeket, majd a
bölcsődébe járás egész ideje alatt ő végzi a gondozási –
nevelési feladatokat, s ő kíséri figyelemmel fejlődését, s
vezeti az adminisztrációt.
*
Gyermekcsoportok szervezése: intézményünkben a
gyermekcsoportok megszervezése nagy körültekintést igényelő
feladat. Integrációnál az ideális csoportlétszám 8 fő, ebből 2
- 3 gyermek lehet sajátos nevelési igényű.
*
Napirend: a jól szervezett folyamatos és rugalmas napirend a
gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt
és folyamatos feltételeit biztosítja. Az egyéni és a csoportos
foglalkozásokat úgy építjük be a folyamatos napirendbe, hogy
biztosítva legyen a sajátos nevelési igényű gyermekek számára
is a megfelelő idő az együttműködésre gondozás közben,
várakozási idő kiküszöbölése mellett, valamint elegendő idő
jusson pihenésre, levegőzésre, spontán játékra, társas
kapcsolatok kezdeményezésére.
A bölcsődei életünk megszervezésének felelősei:
Családlátogatás megszervezése:
*
Felelős: csoport kisgyermeknevelői, illetve saját kisgyermeknevelő
Kapcsolattartás a szülőkkel:
1.
Szülői értekezletek időpontjai:
*
Óvodába menő gyermekek szülei részére: Tárgyév márciusa.
*
Új szülők részére: Tárgyév augusztusa.
Felelős: bölcsődevezető
2.
Szülőcsoportos megbeszélések:
*
Aktualitástól függően.
Felelős: kisgyermeknevelők
3.
Hirdetőtábla:
*
Aktuális étlap: kijelölt kisgyermeknevelők
*
Évszakok változásai, gyermekmunkák: kisgyermeknevelők
*
Információk, meghívók: bölcsődevezető, kisgyermeknevelők
*
4. ÉKF megbeszélés: bölcsődevezető
5. Üzenő füzet:
*
Rendszeres vezetése: kisgyermeknevelők
*
Igény esetén: Szakemberek
*
6. Nyíltnapok, az ünnepekhez kapcsolódó programok, melyre a szülők
részvételére is számítunk. (Farsang, Nyuszi váró,
Bölcsődekóstolgató, Gyermeknap, Gyermek gála, Őszi kavalkád,
Télapó, Adventi délután)
Felelős: bölcsődevezető, kisgyermeknevelők
Napirend, korai fejlesztés, fejlesztőfelkészítés megszervezése:
A sajátos nevelési igényű gyermekekről Egyéni fejlesztési tervet
készít a sérülés specifikusan megbízott gyógypedagógus, melyet a
Szakértői Bizottság jóváhagy. A gyógypedagógus vezeti a Fejlesztési
Naplót, melyben a foglalkozásokon tapasztaltakat rögzíti, és megírja
tanév végén az Év végi értékelést. A foglalkozásokat heti rend szerint
végzi.
Felelős: bölcsődevezető, gyógypedagógusok
Kontroll vizsgálatra kötelezett gyermekeket nyilvántartja, az esedékes
vizsgálatokra a listát elkészíti, továbbítja a Szakértői Bizottság
felé. Felelős: szakemberek
Intézményi kapcsolatok
Társintézmények:
Állandó, folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk az Igazgatósággal és
az alá tartozó bölcsődékkel (Vezetői értekezlet, Vezetőnői Klub,
információ csere, szakmai útmutatás, stb.)
Pedagógiai Szakszolgálat:
Együttműködésen alapuló rendszeres munkakapcsolat. Team megbeszélések
gyógypedagógusok, bölcsődevezető és kisgyermeknevelők között.
Gyógypedagógiai Központ, Székesfehérvár:
Együttműködésen alapuló rendszeres munkakapcsolat. (tanácsadás,
vizsgálatok elvégzése, információ csere)
Szakmai útmutatás.
Óvodák:
Szakmai napokon, előadásokon való részvétel.
Óvodalátogatások a környező intézményekbe.
SNI-s gyermekek átadása, egyeztetése.
Óvónők meghívása szülői értekezletre.
Ötletcsere.
Védőnők:
Folyamatos kapcsolattartás, kisgyermeknevelő jelöltek szakmai
gyakorlatának biztosítása,
Rendszeres bölcsődelátogatás a körzeti védőnő részéről.
Esetmegbeszélések, információ cserék segítő szándékkal a gyermekek
érdekében.
Gyermek és Ifjúsági Mentálhigiénés Gondozó
Folyamatos szakmai együttműködés, információ csere.
Jószolgálati Otthon
Folyamatos kapcsolattartás.
Volt gondozottaink sorsának figyelemmel kísérése.
Mindannyian Mások Vagyunk Egyesület
Rendezvényeinek aktív részvétvevői vagyunk.
Új pályázataikat támogatjuk, esetlegesen munkánkkal segítjük.
Móra Ferenc Ált. Iskola
Eseti szakmai kapcsolat.
Információ csere.
Útkeresés Segítő Szolgálat
A kapcsolattartás alkalmi, bölcsődénkben gondozott gyermekek és
családjaik érdekében.
Információ csere.
Felelős: Bölcsődevezető
Egyéb szakmai feladatok:
*
Házi tovább képzéseket szervezünk, melyeket negyedéves
rendszerességgel tartunk meg. Az egyes témákból egy-egy kijelölt
kisgyermeknevelő készül fel.
*
A gyógypedagógusok igény szerint a társintézményekben a problémás
gyermekeket megfigyelik, tanácsot adnak a szülőknek,
kisgyermeknevelőknek. Szükség esetén pedagógiai véleményt írnak.
*
A társintézmények dolgozóinak a gyógypedagógusok előadásokat
tartanak egy-egy témából.
*
Az intézmény és az egyéni igények figyelembevételével a
szabadságolási tervnek megfelelően biztosítani a dolgozók
szabadságát.
Felelős: bölcsődevezető
Munkaértekezletek időpontja: Tárgyév február.
Tárgyév július.
Felelős: Bölcsődevezető
Ilyefalviné Török Ildikó
b ö l c s ő d e v e z e t ő
Dobráné Szabó Márta
igazgató
5.
Makk Marci Bölcsőde
Készítette: Varga Anna Éva
Bölcsődevezető
Minőségpolitikánk
A Bölcsődék Igazgatósága Dunaújváros 5. tagintézményeként működünk.
Ellátási területünk Dunaújváros Megyei Jogú Város közigazgatási
területe, körzethatárok nélkül.
A bölcsődébe kerülés feltételeit és a beiratkozás rendjét a Bölcsődék
Igazgatósága Dunaújváros Felvételi Szabályzata tartalmazza.
Célunk:
Megfelelni a különböző szintű elvárásoknak úgy, hogy intézményünkben a
napközbeni ellátást igénybe vevők jogai ne sérüljenek, egészségesen,
teljes elfogadás mellett fejlődhessenek, biztonságot, derűs légkört
teremtő, a gyermek felé szeretettel forduló szakdolgozók segítségével.
Minden törekvésünk arra irányul, hogy a gyermeket értő és segítő
közösség vegye körül, ahol megfelelő hangsúlyt kap a gyermekek
életkori sajátossága, az ehhez illő elfoglaltság.
Hogy milyen egyéniség válik valakiből, az elsősorban függ az otthoni
körülményektől, a kisgyermek családban elfoglalt helyétől.
Bölcsődénkben a személyiségfejlődést a gondozónő attitűdje,
viselkedésmintái, kommunikációja, tudatos nevelői magatartása és
személyes felelősségvállalása tovább segíti.
Bölcsődei nevelésünk a gyermeken keresztül minden család felé tudatos
értékközvetítés. Együttműködést és partnerséget kínálunk és várunk a
szülőktől.
Folyamatosan keressük és bővítjük a család és a bölcsőde kapcsolatát
ápoló, erősítő lehetőségeket.
Szakmai program
Bölcsődénk szakmai programja az egészségnevelésre épül. Lényeges a
motiváló, egészséges és biztonságos személyi-tárgyi környezet. A
személyes környezet képviselője a kisgyermeknevelő, aki a kisgyermek
számára a mintát, a modellt adja, s kielégíti a szükségletét egyéni
igénye szerint.
Az életkornak megfelelő helyes életritmus, a jó napirend kialakítása
az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele.
A jól begyakorolt kultúrhigiénés szokások, a szociális kapcsolatokban
a helyes minták egy idő után rögzülnek, majd belső igénnyé válnak.
Programunk akkor éri el a célját, ha:
*
a gyermekek edzettek lesznek,
*
szívesen tartózkodnak és tevékenykednek a szabadban
*
mozgásuk harmonikus és összerendezett
*
elsajátítják a koruknak megfelelő egészségügyi szokásokat
*
nyitottá, empatikussá, sok területen önállóvá válnak,
alkalmazkodni tudnak környezetükhöz.
Bölcsődénk egészségnevelési területei:
*
testi egészség védelme: korszerű, egészséges táplálkozás
személyi higiénia
egyéb kultúrhigiénés szokások
nyugodt alvás
mozgás
levegőzés
só terápia alkalmazása
környezeti higiénia
biztonságos környezet
*
pszichés egészség védelme: az adaptáció megkönnyítése
az érzelmi és szociális fejlődés segítése
A bölcsődei gondozás-nevelés alapelveinek megvalósulása bölcsődénkben
*
A gondozás-nevelés egységének az elve
minden, ami a gyermekkel történik, neveli őt, minden helyzetet ki kell
használni ismeretei bővítésére (kisgyermeknevelő beszéde,
válaszkészsége)
*
Az egyéni bánásmód elve
szeretetteljes odafordulás, őszinte érdeklődés, egyéni szükségletek
kielégítése, az otthonról hozott szokások elfogadása, a helytelenek
lassú leépítése
*
Az állandóság elve
személyi, tárgyi állandóság (saját kisgyermeknevelő-rendszer, felmenő
rendszer, a gondozás folyamatában a gyermek helye állandó)
*
Az aktivitás, önállóság segítésének elve
hely, idő, érzelmi biztonság, a gyermek fejlettségét, pillanatnyi
állapotát, az évszakok változását is figyelembe vevő rugalmas napirend
*
Pozitívumokra támaszkodás elve
a gyermek minden pozitív megnyilvánulását észre kell venni, elismerni,
támogatni, megerősíteni, minden kisgyermek naponta többször kapjon
dicséretet
*
Az egységes nevelő hatások elve
a gondozási év első munkanapjától kezdve a kisgyermeknevelők
folyamatosan egyeztetik nézeteiket, kialakítják szakmai programjukat,
megbeszélik az elvárható szabályokat (rózsaszín, piros)
*
A rendszeresség elve
kiszámíthatóságot, biztonságot jelent, a szokáskialakítás alapja
*
A fokozatosság elve
a bölcsődei élet minden helyzetében elvárás
*
Tanulás segítésének elve
kíváncsiság felkeltése, érdeklődés fenntartása, illemtudó viselkedés
erősítése
*
A más nemzethez, etnikumhoz, kisebbséghez tartozás tiszteletben
tartásának elve
az életkori sajátosságok figyelembe vételével segítse a saját és más
kultúra, hagyományok megismerését, tiszteletben tartását.
Gondozás-nevelési feladataink
1.
Az egészséges életmód alakítása
2.
Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése
3.
A megismerési folyamatok segítése
1.
Az egészséges életmód alakítása
*
Egészséges, biztonságos környezet megteremtése.
Játékok, eszközök, bútorok épsége. Veszélyeztető körülmények
elhárítása.
Takarítás, szellőztetés.
*
Testápolási szokások kialakítása.
Mosakodás, törölközés, szájöblítés, WC-használat, igény a tiszta orra,
körömápolás.
*
Kulturált étkezés szokásának a kialakítása.
Terítés, kínáló tányér használata, szalvéta használat, udvarias
kommunikáció gyermek és a kisgyermeknevelő között, minden gyermek
élvezettel és annyit egyen, amennyi jólesik.
*
Egészséges, korszerű, a gyermek tápanyag szükségletének 75 %-át
biztosító élelmezés.
Fejlettségét követő konyhatechnikai eljárások, ízléses tálalás, az
étrend kifüggesztése
A táplálék-intoleranciában szenvedő gyermekek diétájának megbeszélése,
elkészítése.
Törekednünk kell, hogy minél több egészséges ételt megismerjenek és
megkedveljenek.
*
A gyermek egyéni szükséglete szerinti pihenés biztosítása.
Alvási nyugalom megteremtése, alvási szokások biztosítása.
*
Mozgásigény, edzettség biztosítása.
A szobában is megteremtjük a mozgás lehetőségét. Bővítjük
mozgásfejlesztő eszközeinket. A lábboltozat kialakulásának segítése. A
helyes, szép járás kialakítása.
A tornaszobát órarend szerint vehetik igénybe az alcsoportok.
*
Egyéb kultúrhigiénés szokások kialakítása.
Lábtörlő használat, takarító eszközök használata, szemét helye, igény
a tiszta ruhára,
igény a tiszta, szép környezetre, gyakori kézmosás.
*
Védőoltások figyelemmel kísérése, az ezzel kapcsolatos
ajánlásokkal megismertetjük a szülőket.
*
Só terápia alkalmazása.
Órarend szerint, a napirendbe beépülve, saját kisgyermeknevelővel,
heti kétszer fél óra.
2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése.
*
Barátságos, vidám csoportlégkör kialakítása. Reggeli bevételkor,
korán érkező gyermekek részére nyugodt pihenés, alvás
lehetőségének biztosítása. Később érkező gyermekeknek, szabad
játéktevékenység biztosítása.
*
Törekednünk kell, hogy minden csoportban legyenek jellel ellátott
tárolók az otthonról hozott nyugtató, elalvást segítő eszközöknek,
játékoknak.
*
Egymással való törődés, egymás értékeinek tiszteletben
tartása.(vigasztalás, játékok, játszóhely)
*
Fokozottabb törődés a hátrányos helyzetű és a lassabban fejlődő
gyermekekkel.
*
Kommunikációs kedv felébresztése, fenntartása. Kérés, köszönés,
fontos a kisgyermeknevelő modell nyújtása.(bábok, hétvégi
történések)
*
Családról és a csoportról készült képek nézegetése, emlékek
felidézése.
3. Megismerési folyamatok fejlődésének segítése
*
Tapasztalatok, élmények nyújtása.
Madáretetők kihelyezése, termések gyűjtése, nagyítóval vizsgálni a
kertben lévő növényeket, rovarokat. Vizsgálni az évszakok változásait.
*
Zöldséges kert kialakítása.
Növények ápolása, a termés kóstolása.
*
Én fejlődés, testséma kialakulása.
Test és kéz kontúrjának a megrajzolása, kiegészítése. Pozitív „én” kép
kialakítása
véleményének figyelembe vételével, próbálkozásainak segítésével.
*
Kreativitás támogatása.
*
Minél több lehetőség megteremtése az együtt játszásra.
A bölcsődei élet szervezése
Bölcsődénk napos bölcsőde. 5.30-16.30-ig fogadjuk a gyerekeket,
igazodva a szülők munkakezdéséhez és munka utáni megérkezéséhez.
A gyermekek részidős gondozására is van lehetőség. Ezt általában a
váltóműszakban dolgozó, az iskolai tanulmányokat folytató vagy a
munkájukat otthon végző szülők kérik.
Bölcsődénk minden második évben ügyeletes, páros években augusztus
01-31, páratlan években július 01-31 között van zárva. Ha a családban
nem megoldható szabadságokból a gyermek szünideje vagy védelembe vett
gyermekről van szó, akkor a fennmaradó időre más bölcsőde fogadja.
Napirend
5.30-7.30-ig Gyerekek fogadása, korán érkezők számára az alvás
biztosítása, szabad
játéktevékenység.
7.30-8.00-ig Folyamatos fürdőszobai tevékenység, reggeliztetés,
alcsoportok szerint
8.00-9.30-ig Játék, részidős gyermekek fogadása,órarend szerinti só
szobai vagy
tornaszobai tevékenysége.
9.30-9.40-ig Tízórai elfogyasztása.
9.40-11.00-ig Játék, az időjárás függvényében a szobában vagy az
udvaron, folyamatos fürdőszobai tevékenységgel, öltözködéssel.
11.00-11.30-ig Folyamatos bejövetel az udvarról, fürdőszobai
tevékenység.
11.30-12.10-ig Folyamatos ebédeltetés, szájöblítés, vagy fogmosás,
nyugodt alvás
feltételeinek a megteremtése. Részidősök hazaadása.
12.10-14.30-ig Alvás, pihenés,a korán ébredőknek csendes játék
biztosítása.
14.30-15.00-ig Folyamatos ébredés, fürdőszobai tevékenység ,uzsonna.
15.00-16.30-ig Játék, a gyermekek folyamatos hazaadása, szülők
tájékoztatása a nap
eseményeiről.
Személyi feltételek
Intézményünkben minden dolgozó rendelkezik a munkaköréhez előírt
szakképesítéssel. A technikai állomány rendszeres továbbképzéseinek
témája az élelmiszerlánc biztonságtechnikai előírásai, nyomon követve
a jogszabály változásait. A szakdolgozók részvétele a kötelező
továbbképzéseken rendszeres.
Személyi állomány
22 kisgyermeknevelő + 1 fő vezető
l szakácsnő
2 konyhalány
5 takarítónő
1 gyermekorvos részidőben
A gyermekorvos havi 40 órában látja el a feladatát.
Tárgyi feltételek
Bölcsődénk 1983-ban épült, a kor követelményei, az akkor érvényben
lévő építésügyi szabvány szerint. Pavilonos rendszerű, öt gondozási
egységgel, felszereltsége az előírásoknak megfelelő.
A régi bútorokat az elhasználódás szerint cseréljük újra, korszerűre.
Játékkészletünket folyamatosan bővítjük. Saját főzőkonyhával,
raktárakkal, szociális helyiségekkel rendelkezünk. Az épület
karbantartása, felújítása, fejlesztése részben megtörtént,
költségvetés függvénye.
Kapcsolattartás a szülőkkel
Az együttműködés különböző formákban valósul meg.
Beiratkozás alkalmával személyes találkozás a vezetővel, első benyomás
a bölcsődéről.
Minden héten, kedden 9-15 óráig.
Tájékoztató szülői értekezlet: a bölcsőde épületének, a gyermekek
által használt helyiségeknek a bemutatása, tájékoztatás a bölcsődei
életről. Mit nyújt a bölcsőde és mit várunk el a családtól. A csoport,
a kisgyermeknevelők megismerése.
Időpont: tárgyév augusztus 31.
felelős: bölcsődevezető
Ismerkedési napok: az új gondozási évre beíratott gyermekek és szüleik
a játékidőben ismerkedhetnek a környezettel, a saját
kisgyermeknevelővel, élvezhetik a nyár örömeit.
Időpont: tárgyév május hónapban.
felelős: bölcsődevezető
Családlátogatás: előzetes megbeszélés alapján. A gyermek
életkörülményeiről, a családban elfoglalt helyéről, szokásairól,
napirendjéről tájékozódunk. A kisgyermeknevelő legyen jól felkészült,
hiteles, próbálja elnyerni a szülő bizalmát. A szülő is tájékozódik a
bölcsődei életről, választhat a beszoktatás módjáról. A
kisgyermeknevelők ajándékkal kedveskednek a gyermeknek.
Beszoktatás: előzetes terv, megbeszélés alapján, figyelembe véve a
szülő munkába állásának idejét. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő
között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés, az anyától való
fokozatos elválás, az otthonról hozott szokások elfogadása megkönnyíti
a beilleszkedést, csökkennek az adaptáció során fellépő negatív
tünetek.
Időpont: folyamatos felelős: kisgyermeknevelő
Napi találkozás a szülővel: a kisgyermeknevelő és a szülő kölcsönösen
és korrekten tájékoztatja egymást az otthoni és a bölcsődei
eseményekről.
Csoportos szülői értekezlet, szülőcsoport beszélgetés:
kisgyermeknevelő és szülő partnerként, a gyermek egészséges testi-és
lelki fejlődése érdekében, kötetlen beszélgetés formájában beszámolnak
egymásnak tapasztalataikról a szülőket érdeklő, vagy a csoportot
érintő témában.
Időpont: félévente, ill. szükség szerint.
felelős: kisgyermeknevelő
Hirdető tábla: tájékoztató az aktuális eseményekről, egészségnevelő
cikkek, gyermeknevelési tanácsok.
Időpont: folyamatos felelős: csoportvezető
Üzenőfüzet: a kisgyermeknevelő kötelezően negyedévente vezeti, ill.
akár naponta is, ha változást tapasztal a gyermek fejlődésében.
Részletesen tájékoztatót ír, mely felöleli a fejlődés minden
területét. Szeretnénk, ha minden szülő vissza jelezne az otthon
tapasztaltakról. A kétoldalú kommunikáció élővé tenné az üzenő
füzetet.
Ünnepekhez kapcsolódó játszóház és kézműves délután: húsvét és
karácsony előtt napokon. Célja: ráhangolódás az ünnepekre. Játszóház a
kicsiknek, míg a nagyobbak a szülővel, kisgyermeknevelővel apró
ajándékot, dekorációt készítenek.
Időpont: tárgyév március
tárgyév december
felelős: bölcsődevezető
Érdekképviseleti fórum: szabályzat alapján évente legalább egyszer
vagy szükség szerint tart megbeszélést.
Minden pavilonból van szülői tagja az érdekképviseletnek.
A megszervezéséért felelős: bölcsődevezető helyettes
Bölcsődén kívüli kapcsolataink
Óvoda
Védőnők
Útkeresés Segítő Szolgálat
CSÁÓ
DMJV Polgármesteri Hivatal Jogi és Szervezési Igazgatósága
Bölcsődék
Dunaferr Ifjúsági Szervezet
Pedagógiai Szakszolgálat
A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzeteinek megvalósulása
Gondozás
A gyermek testi szükségleteinek feltétel nélküli kielégítése,
bensőséges interakció keretében, az egyéni bánásmód figyelembe
vételével. A gondozás közbeni kommunikáció egészségesen hat a gyermek
próbálkozási kedvére, bővíti ismereteit, erősíti kompetencia érzését.
A kisgyermeknevelő biztatása, bátorítása, segítsége aktivitásra,
együttműködésre serkenti.
Célunk: minden gondozónő szakszerűen végezze a műveleteket.
Játék
A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segíti a világ
megismerését. Örömforrás, a személyiség fejlesztés semmivel nem
helyettesíthető lehetősége. Fejleszti a gyermek mozgását, hatással van
az értelmi képességeinek fejlődésére, biztosítja a tapasztalatok
érzelmi feldolgozását.
Kreatív együttműködésre és kommunikációra szoktat, szocializál,
értékes tapasztalatokat nyújt, munkára nevel. A munka minden formája
társadalmi tevékenység. A játékban a gyermeknek minden olyan
képessége, tulajdonsága fejlődik, amely szükséges a különböző munkák
elvégzéséhez. A játékban kifejtett erőfeszítést szubjektíven munkaként
éli meg. „Sokat dolgoztam és elfáradtam”.
*
Személyi, tárgyi feltételek biztosítása, nyugalom megteremtése.
*
Játékkészlet összeállításának szempontjait figyelembe vesszük
*
Motiválás, indirekt irányítás, kuckók, sarkok kialakítása, játékok
helye.
*
A tervezés végiggondolt, nem merev, ha a gyermekek nem vevők rá -
elhalasztjuk.
*
A kisgyermeknevelőnek legyen tárháza, motiválja a gyermeket
tevékenységre.
*
A szerepjáték ruházata az évszakoknak megfelelő legyen.
*
Az udvaron is legyen lehetőség többféle játéktevékenységre.
Mozgás
Mondókákhoz kapcsolva játékos formában fejleszti a szem-, kéz-, láb
koordinációját, a testséma ismeretét. A nagymozgást fejlesztő eszközök
napi használata szobában és udvaron egyaránt fontos. A
kisgyermeknevelő feladata a megfelelő mozgástér biztosítása, szabályok
felállítása a balesetek megelőzése érdekében. A szép járás
kialakítására lábtorna. Lehetőség szerint sokat legyenek a gyerekek
mezítláb. Az edzettség kialakítására és fenntartására minél több időt
töltsenek játékkal a bölcsőde udvarán.
Eszközeink:
csőlabirintus, libikóka, tornapad, billenő rácshinta, lépegető,
kenguru labda, roller, élménykagyló, tricikli, fa háromszögletű
mászóka, trambulin, kosárlabda- háló, labdák, masszázs-szőnyeg,
labda-fürdő, bordásfal, babzsák.
Mondóka, ének
A mindennapok része a közös élményt nyújtó mondóka és ének.
Bensőséges, esztétikai élményt nyújtó interakció gondozónő és gyermek
között. Fejleszti a szókincsüket, ritmusérzéküket, emlékezetüket.
Befolyásolja a gyermekek hangulatát, felfrissít vagy megnyugtat. A
felkészült kisgyermeknevelő tárházában évszakok, ünnepek, különféle
játékhelyzetekben előadható dalok és mondókák megtalálhatók.
Alkotó játék
Eszközeit a csoport fejlettségétől függően elérhető, vagy nem elérhető
magasságba kell helyezni.
Célunk: az ábrázolás iránti érdeklődés felkeltése, az élmény, a
fantázia szabad kifejezése. Az első lépés a technika megismertetése a
gyermekkel. Az önkéntes tevékenység során pillanatnyi igényének
megfelelően kapjon segítséget.
Bölcsődénkben a tépés, vágás, termések ragasztása, rajzolás, festés,
gyurmázás az alkotó tevékenység része.
Vers, mese
A jó mese nem hagy feszültséget a gyermekben. A mesélés, a képeskönyv
nézegetés, a bábozás meghitt kommunikációs helyzet.
A versnek a ritmusa, a mesének a tartalma hat az érzelmeken keresztül
a gyermek személyiségére.
A mesesarkokat naponta többször használjuk.
Meg kell tanítanunk a gyermekekkel, hogy a mesekönyv érték, s óvjuk,
vigyázunk rá. Fontos a kisgyermeknevelő példamutatása.(elszakadt
könyvek megragasztása)
A bábkészletünket folyamatosan bővítjük. Meséhez kapcsolódó mesepárnák
elkészítése folyamatosan, lehetőség szerint.
Tanulás
A tanulás folyamatában a gondozónő feladata a természetes gyermeki
kíváncsiság felkeltése, fenntartása, a gyermek felé irányuló szeretet
kifejezése.
A kisgyermeki tanulás színterei: a gondozás, a játék, a felnőttel és a
társakkal végzett együttes tevékenység, a kommunikáció.
Jellemző az utánzásos tanulási forma, hisz a modellkövetés életkori
sajátosság. A felnőtthöz fűződő érzelmi kapcsolat motiválja.
A bölcsődében nincs teljesítményt elváró tanulás.
Értekezlet, oktatás
Munkaértekezlet: előre tervezett, minden dolgozó részvételével.
Időpont: tárgyév március
tárgyév június
Az első munkaértekezlet témája: beszámoló az adott év munkájáról
a következő öt évre tervezett szakmai program
A második munkaértekezlet témája: a gondozási év értékelése
csoportosítás
házi leltár
a nyári nagytakarítás megszervezése.
felelős: bölcsődevezető
Házi továbbképzés
Beszámolók a szakmai továbbképzésekről. A jellemzési szempontrendszer
alkalmazása az adminisztrációban.
Időpont: február, március, április, október, november
Bölcs-lapból a helyi információk megismerése
Felelős: bölcsődevezető
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
Új dolgozók, közcélú munkavállalók esetében az első munkanap.
Ismétlődő oktatás esetében minden dolgozónak a nyári zárás utolsó
napja.
Szükség esetén, soron kívüli és rendkívüli oktatás, új gép,
technológia, vagy ismételt balesetek esetén.
Felelős: bölcsődevezető
Ellenőrzés
Kisgyermeknevelők: - napi előre nem tervezett, csoport hangulata,
napirend stb.
- egy-egy gondozónő konkrét megfigyelése /gondozás-fürdőszobai
tevékenység
játék/
- adminisztráció ellenőrzése negyedévente
Konyhai dolgozók: - napi, az esetleges változások megbeszélése, a
diétás gyermekek étrendjének a megbeszélése, tisztaság, személyi
higiéné
- heti, visszamondások ellenőrzése, szavatossági idők, nyomtatványok
vezetésének ellenőrzése
- helyiségek, hűtőszekrények rendje, tisztasága
Takarítónők: - napi, rend, tisztaság
- heti, a bölcsőde udvarának és környékének a tisztasága
- havonta és negyedévente a nagytakarítások ellenőrzése
Értékelés
Kisgyermeknevelők:- alkalomszerűen, minden jó kezdeményezést
dicsérettel, bátorítással megerősíteni,
- a feltárt hibákat kijavítani.
- célzott megfigyelés alkalmával, írásban
- évente egyszer egyéni értékelése.
Konyhai dolgozók, takarítónők: - alkalomszerűen, ételek minősége,
takarítás, plusz feladat elvégzésekor a közösség előtti elismerés
- egy évben egyszer írásban
Gazdasági feladatok
*
Ésszerű takarékosság az energiával, az otthoni gyakorlatnak
megfelelően
*
A gyermekek, szülők és a dolgozók testi épségét, biztonságát
veszélyeztető feltételek mielőbbi megoldása, megszüntetése.
*
A beltéri ajtók mázolása.
*
A tálaló ablak csempéjének a pótlása, kijavítása.
*
Nyílászárók cseréje.
*
A meglévő eszközök, berendezés óvása, folyamatos karbantartása.
Ünnepeink, hagyományaink
Farsang
Ráhangolódás az ünnepre, álarcok, fejfedők, szemüvegek készítése.
Előadjuk a Vajas pánkó c. báb-mesét. Fánk evés, vigadozás.
Időpont: február
Húsvét
Beszélgetés népi szokásokról, hagyományokról. Ráhangolódás az ünnepre
a szoba feldíszítésével, tavaszi dalok, mondókák, segítségével. Az
ábrázolás különféle technikáinak az alkalmazása.
Időpont: március utolsó hete
Anyák napja
A kisgyermeknevelő segítségével ajándékkészítés. Beszélgetés az
ünnepről. A gondozónő énekkel, verssel, hangszeres játékával segíti a
hangulat kialakulását.
Időpont: május első hete
Makk Marci hét
Az egészségnevelés területén is keressük a lehetőséget a szülők minél
szélesebb körű tájékoztatására, bevonására a közös programokba.
Kiállítást szervezünk „Gyermekeink testi-lelki egészségéért” címmel.
Az egy hetes kiállítást a gyermeknapi program zárja.
Időpont: május vége - június eleje
Bölcsőde-kóstolgató
A városrész kisgyermekes családjainak egy hetes program-játékkal,
ajándékkal. Célja: jó benyomást kelteni a kisgyermekes szülőkben,
tartalmas szabadidős program a gyerekeknek.
Időpont: május
Búcsú uzsonna
A bölcsődei intézményből, óvodába távozó kisgyermekeknek, búcsú
ajándékot készítenek a kisgyermeknevelők, valamint finomságokkal
kínálják őket és szüleiket.
Időpont: Június utolsó hete
Őszi vigasságok
Hagyományteremtő céllal, október hónapban családi délutánt szervezünk.
Az őszi termések, gyümölcsök felhasználásával, elfogyasztásával
kapcsolatos játékok, kóstolók, bemutatók. A jó hangulatot vidám
népzenei összeállítás alapozza meg.
Időpont: október közepe
Télapó
Ráhangolódás az ünnepre, csoportszobák feldíszítése, versek, énekek,
ajándékozás. A Télapó az erdőben című bábmese előadása.
Időpont: december 6.
Advent, karácsony
Advent a karácsony várás ideje. Ráhangolódás az ünnepre, karácsonyi
illatok, dekoráció, néphagyományok, jászol, madarak karácsonya,
karácsonyi dalok, zenék. Ajándékkészítés.
Időpont: december
Jótékonysági vásár
december 01-től karácsonyig.
Szolgáltatás
Játszócsoportot működtethetünk. Az alapellátás prioritása mellett,
átmenetileg, az üres bölcsődei férőhelyeken is megteremthetjük a
lehetőségét a csoporton belüli „játszó” kialakításának. Ilyenkor a
délelőtti órákban is fogadhatjuk az otthonában nevelkedő gyermekeket.
Célunk:
Inger-gazdag, szeretetteljes környezetben megteremteni a feltételeket
a szülő és gyermek közös tevékenységének, megerősíteni az anyát szülői
szerepében. A kisgyermeknevelő interakciója a játék, a gondozás
folyamán modell értékű.
A játszó sikerét a kisgyermeknevelő felkészültsége, empátiája, pozitív
kisugárzása jelentősen befolyásolja.
A szolgáltatás működtetésére vonatkozó szabályok a BID Alapellátáson
túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások a dunaújvárosi
bölcsődei hálózat keretein belül javaslata alapján Dunaújváros Megyei
Jogú Város Közgyűlésének határozatában elfogadottak szerint.
A bölcsőde só szobáját és tornaszobáját igény esetén az
otthonnevelkedő gyermekek óradíj ellenében használhatják.
Varga Anna Éva Dobráné Szabó Márta
Bölcsődevezető igazgató
62
SZAKMAI PROGRAM Bölcsődék Igazgatósága Dunaújváros Tartalom A
DESCARGAR PDF
- POLÍTICAS CONTRA LA EXCLUSIÓN SOCIAL EN ESPAÑA FERNANDO
- 8 CAPÍTULOS 3536 PREGUNTAS Nº 1 TIPO A TEJIDOS
- ANALYSE AV EGEN PRAKSIS LÆRER HENRIK DATO 22112013 VURDERING
- ALMA MATER STUDIORUM UNIVERSITÀ DI BOLOGNA (9067) 2ND
- 268 ORDER OF THE MINISTRY OF THE ENVIRONMENT OF
- P AGE 45 NOVO PITSTOP 13 DA ENFOCUS APRESENTA
- T ISKOVÁ ZPRÁVA MANPOWERGROUP INDEX TRHU PRÁCE Q2 2020
- PHARMACOLOGY & THERAPEUTICS INTRODUCTION AUGUST 2ND 2010 NA CLIPSTONE
- REGULATORY IMPACT STATEMENT THRESHOLD FOR LIQUID FOSSIL FUELS OPTIN
- DE INTERES PARA LOS PENSIONISTAS DE LA SEGURIDAD SOCIAL
- ALANA KLOPICK FOSSIL FUELS FOSSIL FUELS MADE MY TOOTHBRUSH???
- MODUL 4 DISTRIBUSI FREKUENSI STATISTIKA UNIVERSITAS KOMPUTER INDONESIA
- THE PROMISE OF PRIMARY PREVENTION OF SEXUAL VIOLENCE A
- TITLE AMENDMENTS TO THE RENEWABLE TRANSPORT FUEL OBLIGATION FOR
- PHYSICAL SCIENCE RENEWABLE ENERGY VS NONRENEWABLE ENERGY EVALUATING ALTERNATIVES
- ALL WEATHER ROADS (CLASS A ROADS) 2009 1 BLANCHARD
- FORMATO CÓDIGO FMIAP050 VERSIÓN 02 FICHA DE SEGUIMIENTO DEL
- ÁREA AUDIOVISUAL PRODUCCIÓN AUDIOVISUAL REALIZACIÓN AUDIOVISUAL
- RUTGERS WEATHER AND CLIMATE MONITORING AND WEATHER FORECASTING SYSTEM
- FORMULÁŘ K PŘÍJMU DO PORODNICE OTEC DÍTĚTE JMÉNO A
- REGLAMENT DE LA COMISSIÓ MUNICIPAL DE PROTECCIÓ CIVIL DE
- ESPAÑOL PARA EMPEZARREALIDADES 1 VOCABULARY 3 DAYS MONTHSSEASONSWEATHER LOS
- COLD WEATHER POLICY THIS POLICY PROVIDES GUIDANCE REGARDING
- 090113 202T161 REMOVAL OF EXISTING TRAFFIC SIGNAL EQUIPMENT
- ZÁKLADNÍ ŠKOLA A MATEŘSKÁ ŠKOLA PRAHA 4 MENDÍKŮ 1
- FREEFORM 14 PREPARING FOR DANGEROUS WEATHER DO YOUR
- DWP RESPONSE TO SEVERE WEATHER CONDITIONS DWP ARE
- B9 OPERATING CONDITIONS – WEATHER THE ISSUE OF WEATHER
- PRED IZPOLNJEVANJEM PREBERITE NAVODILA! PRAVILNOST PODATKOV NAVEDENIH V VLOGI
- PLAN DE EMPRESA BASADO EN BUSINESS
RGRANAUSKAS „SU PETELIŠKE ANT LŪPŲ“ (UŽPILDYTI LENTELĘ SAVARANKIŠKAI SKAITANT
FIJACION DE FOSFORO EN SUELOS DERIVADOS DE CENIZA VOLCANICA
DOMOV PRO SENIORY HUMPOLEC PŘÍSPĚVKOVÁ ORGANIZACE MÁCHOVA 210 396ANEXO V MODELO DE MEMORIA EVALUATIVA A) DATOS DE
TWO INTERNATIONAL ACCOUNTS MOD 42 1 TRADE BALANCE –KRAUS DA “SE QUESTO È UN UOMO” DI PRIMO
SISTER SCHOOL PARTNERSHIPS EXPRESSION OF INTEREST FORM TO BE
EVALUATING THE VIABILITY OF OBTAINING DNA PROFILES FROM DNAL A S R E P R E S
ZAŁĄCZNIK NR 7 DO REGULAMINU PRZYZNAWANIA ŚRODKÓW FINANSOWYCH NAVERSIE 12092016 NIC NIC 1 1 FICHE DATABESTAND
2 IME I PREZIME PREBIVALIŠTE
PAGE 1 COMPLETE ALL SECTIONS PAST MEDICAL HISTORY
REPUBLIC OF LATVIA CABINET REGULATION NO 771 ADOPTED 19
« ET S’IL ÉTAIT UN INDIEN ? GÉOGRAPHIES AMÉRIKAINES
COM DOCUMENTAR EL PAS DE L’ENTORN DE DESENVOLUPAMENT ALCONTRATO DE ARRENDAMIENTO DE PLAZA DE PARKING PARA VEHÍCULOS
ERROR 00¨8ÎP8ÎP8
TC YÜKSEKÖĞRETİM KURULU BASIN VE HALKLA İLIŞKILER MÜŞAVIRLIĞI 15082021
I NTERNATIONAL RELATIONS DIVISION MOBILITY CERTIFICATE AA NAME
