ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Diósjenő Község Önkormányzata Helyi Adózás Rendjének Vizsgálata

ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Diósjenő Község Önkormányzata Helyi Adózás Rendjének Vizsgálata

DESCARGAR PDF

ELLENŐRZÉSI JELENTÉS
Diósjenő Község Önkormányzata, helyi adózás rendjének vizsgálata.
Az ellenőrzést végző neve: Csépe Péter belső ellenőrzési vezető, belső
ellenőri regisztrációs szám: (5112661)
Az ellenőrzés célja: Annak megállapítása, hogy az önkormányzat által
kivetett helyi adók, gépjárműadó, talajterhelési adó nyilvántartása,
az elévülések rögzítése, az adóhátralékok behajtása a jogszabályokban
előírtak betartásával történik e.
Az ellenőrzött szervezeti egység: Diósjenő Község Önkormányzata
Az ellenőrzés tárgya: A helyi adózás rendjének vizsgálata, kiemelten a
adóhátralékok nyilvántartását, az elévülése rögzítését, az
adóhátralékok behajtására foganatosított intézkedéseket.
Az ellenőrzés típusa: Rendszer ellenőrzés
Az ellenőrzés módszere: Jogszabályok és Diósjenő Község Önkormányzata
belső szabályzóinak összehasonlítása, helyszíni ellenőrzés, előírt
okmányok tartalmának vizsgálata.
Jogszabályi és egyéb felhatalmazásra történő hivatkozás:
Az ellenőrzésre a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló
370/2011.(XII. 31.) Korm. rendelet alapján, valamint a Diósjenő Község
Önkormányzat, belső ellenőrzési vezetőjének, 2020. évi belső
ellenőrzési terv alapján kerül sor.
*
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a
továbbiakban: Áht.),
*
Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény (a továbbiakban: Ötv.),
*
1990. évi C. törvény a helyi adókról (a továbbiakban: Htv.),
*
az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban:
Art.),
*
az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. (a
továbbiakban Air)
*
az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásokról
szóló, 2017. évi CLIII. tv. (a továbbiakban: Avt)
*
1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról (a továbbiakban: Gjt),
*
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.),
*
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.
(XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.),
Az ellenőrzött időszak: 2018. január. 01- az ellenőrzési jelentés
leadásának időpontjáig.
Az ellenőrzés időigénye: 2020. március 18.– az ellenőrzési jelentés
leadásának időpontjáig.
I.
Általános ellenőrzési megállapítások.
A Htv. 1. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat helyi adókat
vezetett be, és rendeletet alkotott (Htv. 43. §) az Art-ban nem
szabályozott eljárási kérdésekben.
Diósjenő Község Önkormányzata a jogszabályi felhatalmazásokból
kifolyólag vagyon típusú adókat (építményadó, telekadó), kommunális
jellegű adókat (magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó)
valamint helyi iparűzési adót vezetett be.
Diósjenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2018. (XII.1.)
sz. helyi rendelete határozza meg a település illetékességi területén
helyi adókra vonatkozó rendelkezéseket.
Az önkormányzat rendelete összhangban van a helyi adókról szóló 1990.
évi C. törvény II. fejezetében meghatározottakkal, azzal ellentétes
szabályokat nem tartalmaz.
Az önkormányzat adóhatósága a helyi adók behajtásán felül jogszabályi
felhatalmazás alapján még végzi a gépjárműadó és a talajterhelési adó
behajtásával kapcsolatos eljárásokat is.
Adónemenkénti vizsgálat:
Az önkormányzatnál az adóhátralékok tételes kimutatását az 1. sz.
melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat adóhatósága az ellenőrzött időszakban az alábbi
intézkedéseket tette az adóhátralékok behajtására:
*
Az önkormányzat adóhatósága az adóhátralékkal rendelkező adósok
részére a minden évben jogszabályilag előírt adóértesítéseken
felül, felszólítást eszközölt az adóhátralék megfizetésére.
*
Az önkormányzat adóhatósága részére az alábbi intézkedéseket javaslom
foganatosítani az adóhátralékok eredményesebb és hatékonyabb behajtása
érdekében:
Az adóhátralékkal rendelkező adózók irányába az alábbi eljárásokat
javaslom foganatosítani:
Az adóhátralékkal rendelkező adózók irányába szükséges kiválasztani a
leghatékonyabb eljárást
*
A NM. Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatósági
Szerve irányába megkereséssel élni az adózók munkahelyének,
jövedelemforrásának felkutatása érdekében.
*
A NM. Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatósági
Szervétől kapott adatok alapján az adósok munkahelyei felé
megkereséssel élni az adóhátralék munkabérből való letiltása
érdekében.
*
A bankszámlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók irányába
megkereséssel élni a hátralékkal rendelkező adósok
számlatulajdonának felkutatása érdekében.
*
A bankszámlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóktól kapott adatok
alapján az adósok bankszámláit vezető pénzintézetek felé
megkereséssel élni az adóhátralék bankszámláról történő levonása
(pénzbeszedés) érdekében.
*
Az 50 000 Ft-ot meghaladó adóhátralékkal rendelkező adósok
esetében javaslom az állami adó- és vámhatóság megkeresését a
végrehajtási cselekmények foganatosítása érdekében.
*
Az adózó halála esetén az esetlegesen fennálló adóhátralékot az
öröklés arányában megosztani az örökösök között, melyről
határozatban szükséges rendelkezni.
*
Az adózó tulajdonában lévő ingatlan jelzálogjoggal való terhelése.
Az önkormányzat adóhatósága az ellenőrzött időszakban az alábbi
intézkedéseket tette az adózást biztosító adatbázisuk naprakésszé
tétele érdekében:
*
Az önkormányzat adóhatósága a magánszemélyek kommunális adóinak
analitikus nyilvántartását számítógépes program (ASP) segítségével
biztosítja. A helyszíni ellenőrzés alkalmával megállapítottam,
hogy a számítógépes adatbázis frissítését, 2019 évben, az
ingatlanügyi hatóságtól kért adatok alapján nem frissítették. Az
adatbázis frissítése 2020 évben vette kezdetét. Az Art. 83.§. (2).
bekezdése szabályozza az erre vonatkozó előírásokat. A jogszabály
lehetőséget biztosít az önkormányzat adóhatósága részére az
illetékességi területén lévő ingatlanok tulajdonjogainak
tisztázására és ez által a nyilvántartási adatbázisuk pontosítását
teszi lehetővé.
*
Az önkormányzat adóhatósága havonta, a központi
járműnyilvántartásból kapott adatbázison egyezteti a Diósjenő
község illetékességi területén, gépjármű tulajdonjoggal rendelkező
adósok változási listáját.
*
Az önkormányzat adóhatósága a helyi iparűzési adó analitikus
nyilvántartását számítógépes program (ASP) segítségével
biztosítja. A helyszíni ellenőrzés alkalmával megállapítottam,
hogy a számítógépes adatbázis frissítését 2019 évben, az adósok
pontos nyilvántartásának érdekében nem végezték el.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal lehetőséget biztosít az önkormányzat
adóhatósága részére az illetékességi területén lévő iparűzési adózásra
kötelezett vállalkozások pontosítására és ez által a nyilvántartási
adatbázisuk naprakészségét teszi lehetővé.
Az Art. 131.§. (12). bekezdése szabályozza az erre vonatkozó
előírásokat.
A végrehajtáshoz való jog:
A végrehajtáshoz való jog elévülési előírásait az adóhatóság által
foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló, 2017. évi CLIII.
törvény 19.§. tartalmazza.
„A végrehajtáshoz való jog elévülése
19. § (1) *  A tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához
való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4
év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt
foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.”
Az önkormányzat adóhatósága a 2012, 2013 és 2014. évi adónemek közül a
végrehajtási jog elévülése miatt 2019.11.13-i keltezéssel, 4.886.676
Ft. adótartozást törölt.
Az adótartozások törlésére a 2017. évi CLIII. törvény 19.§-a biztosít
jogot, azonban az önkormányzat adóhatósága nem használta ki a
jogszabályok által biztosított adóbehajtási, végrehajtási
lehetőségeket. Az adóbehajtási cselekmények elmaradása eredményezte a
magas összegű végrehajtáshoz való jog elévülésének keletkezését.
Felhívom az önkormányzat adóhatóságának a figyelmét, hogy a 2015 évi
adóhátralékok behajtására a végrehajtáshoz való jog 2019.12.31-én
elévült (ez az összeg 1 916 361 Ft.), valamint a 2016 évi
adóhátralékok (ez az összeg 1 941 950 Ft.) tekintetében végrehajtási
cselekmény foganatosítására 2020 12.31-ig van lehetőség.
II.
Részletes ellenőrzési megállapítások.
1.
Jogszabályi környezet.
Az önkormányzat képviselő testületének felhatalmazása a helyi adók
bevezetésére.
A Htv. 1. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat helyi adókat
vezethet be.
„1. § (1)3 E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a
települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat
képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az
illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint
települési adókat vezethet be.”
A helyi adókra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség.
A Htv. 44. §.-nak megfelelően önkormányzat adóhatósága a helyi adók
analitikus nyilvántartását az ASP számítógépes program segítségével
biztosítja.
44. § *  (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és
adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a kincstár által
rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet
nyilvántartani.
A helyi adókra vonatkozó adómegállapítási jog.
A Htv. 6-7. §. és a 43.§. (3) bekezdése szabályozzák az önkormányzatok
helyi adókkal kapcsolatos adó-megállapítási jogát:
„6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:
a) *  a MÁSODIK RÉSZBEN meghatározott adókat vagy azok valamelyikét
bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg
módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem
súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,
b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy
határozatlan időre) meghatározza,
c) *  az adó mértékét - az e törvényben meghatározott felső határokra,
illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a
33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a
KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói
árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet
megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai
szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt
összege együtt: adómaximum) figyelemmel - megállapítsa,
d) *  az e törvény második részében meghatározott mentességeket,
kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen
a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak
számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra,
lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog
fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő
mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse,
e) *  e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az
adóigazgatási rendtartásról szóló törvény keretei között az adózás
részletes szabályait meghatározza,
f) *  ha az adó mértékét határozott időre állapította meg, akkor a
határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően
kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt az adó
mértékét növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz
hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó
bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz
hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 50%-át.
7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:
a) *  az adóalanyt egy meghatározott adótárgy (épület, épületrész,
telek) esetében csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti - adó
fizetésére kötelezheti,
b) *  a vagyoni típusú adók körében az épület, épületrész és telek
utáni adót egységesen - tételes összegben vagy a korrigált forgalmi
érték alapulvételével - határozhatja meg,
c) *  az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet
az adómaximumnál,
d) *  ha az adót az 1. § (3) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat
vezeti be, akkor az a kerületi önkormányzat, amely az adó fővárosi
önkormányzat általi bevezetésébe beleegyezett, az adót az adóévben nem
működtetheti,
e) *  a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete,
épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi
iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó
esetén egy adómérték alkalmazható,
f) *  a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a lakás, illetve
az egyéb építmény esetén egy-egy, a korrigált forgalmi érték alapú
telekadóban a lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek esetén
egy-egy adómérték alkalmazható,
g) *  az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet
és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben
egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat
gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően
az adóalanyok teherviselő képességének,
h) *  ha az adó mértékét határozott időre állapítja meg, akkor azt az
adóalany hátrányára
ha) a határozott időszak első két naptári évében nem növelheti,
hb) *  a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt
követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt -
ide nem értve a 6. § f) pontja szerinti esetet - csak akkor növelheti,
ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott
adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a
naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában
bevallott, kivetett adóból származó bevétel (a továbbiakban:
viszonyítási bevétel) 70%-át, azzal, hogy a naptári évtől hatályos
adómérték ekkor sem haladhatja meg a határozott időre rögzített
adómérték 130%-át,
i) *  ha a h) pont hb) alpont alkalmazásával az adó mértékét növelte,
akkor az adó mértékét a határozott időszakra eredetileg megállapított
adómértékkel egyező mértékben kell megállapítani azon naptári évtől
kezdődően, amelyet megelőző - és a h) pont hb) alpont alkalmazását
követő - naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott,
kivetett adóból származó bevétel eléri a viszonyítási bevételt.”
„43. §.
(3) *  Az önkormányzat az adóval kapcsolatban rendeletet alkothat az
adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási
kérdésben.”
A helyi adókra vonatkozó rendeletalkotás.
Diósjenő Község Önkormányzata a jogszabályi felhatalmazásokból
kifolyólag vagyon típusú adókat (építményadó, telekadó), kommunális
jellegű adókat (magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó)
valamint helyi iparűzési adót vezetett be.
2.
Vagyon típusú adók.
a.
Építményadó.
Diósjenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2018. (XII.1.)
sz. helyi rendelete határozza meg a település illetékességi területén
az építményadóra vonatkozó rendelkezéseket.
A helyi rendelet az adó mértékét az alábbiak szerint szabályozta.
*
Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos
alapterülete.
Az építményadó mértéke: 600 Ft/m2.
A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 16. §. szabályozza az adó
maximális mértékét
„16. § *  Az adó évi mértékének felső határa:
a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-megállapításnál 1100 Ft/m2,
b) a 15. § b) pontja szerinti adóalap-megállapításnál a korrigált
forgalmi érték 3,6%-a.
16/A. § *  Az adó évi mértékének felső határa a 15/A. § szerinti
adóalap esetén 12 000 Ft/m2.”
Az önkormányzat rendelete összhangban van a helyi adókról szóló 1990.
évi C. törvény II. fejezetében meghatározottakkal, azzal ellentétes
szabályokat nem tartalmaz.
Az önkormányzat 2019 évben az adónemből 11 714 748 Ft. bevételt
irányzott elő.
Az ASP rendszer adómoduljában, az adónemben összességében az alábbi
hátralékok vannak nyilvántartva.
Időszak
Hátralék összege
2015 év.
546 222 Ft.
2016 év
694 080 Ft.
2017 év.
811 990 Ft.
2018 év
918 160 Ft.
2019 év
1 179 300 Ft.
Összesen:
4 149 752 Ft.
b.
Telekadó.
Diósjenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2018. (XII.1.)
sz. helyi rendelete határozza meg a település illetékességi területén
a telekadóra vonatkozó rendelkezéseket.
A helyi rendelet az adó mértékét az alábbiak szerint szabályozta.
*
Az adó alapja a telek m2-ben számított területe.
A telekadó mértéke: 50 Ft/m2.
A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 22. §. szabályozza az adó
maximális mértékét
„22. § *  Az adó évi mértékének felső határa:
a) a 21. § a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 200 Ft/m2,
b) a 21. § b) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: a korrigált
forgalmi érték 3%-a.”
Az önkormányzat rendelete összhangban van a helyi adókról szóló 1990.
évi C. törvény II. fejezetében meghatározottakkal, azzal ellentétes
szabályokat nem tartalmaz.
Az önkormányzat 2019 évben az adónemből 1 514 100 Ft. bevételt
irányzott elő.
Az ASP rendszer adómoduljában, az adónemben összességében az alábbi
hátralékok vannak nyilvántartva.
Időszak
Hátralék összege
2015 év.
46 000 Ft.
2016 év
61 000 Ft.
2017 év.
61 000 Ft.
2018 év
70 070 Ft.
2019 év
85 490 Ft.
Összesen:
323 560 Ft.
3.
Kommunális jellegű adók.
a.
Magánszemélyek Kommunális adója:
Diósjenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2018. (XII.1.)
sz. helyi rendelete határozza meg a település illetékességi területén
a magánszemélyek kommunális adójára vonatkozó rendelkezéseket.
A helyi rendelet az adó mértékét az alábbiak szerint szabályozta
- Az adó mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 12
000 Ft.
A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 26. §. szabályozza az adó
maximális mértékét
„26. §70 Az adó évi mértékének felső határa a 11. §-ban és a 17. §-ban
meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként
legfeljebb 17 000 Ft.”
Az önkormányzat rendelete összhangban van a helyi adókról szóló 1990.
évi C. törvény III. fejezetében meghatározottakkal, azzal ellentétes
szabályokat nem tartalmaz.
Az önkormányzat 2019 évben az adónemből 12 832 920 Ft. bevételt
irányzott elő.
Az ASP rendszer adómoduljában, az adónemben összességében az alábbi
hátralékok vannak nyilvántartva.
Időszak
Hátralék összege
2015 év.
601 858 Ft.
2016 év
713 927 Ft.
2017 év.
926 960 Ft.
2018 év
1 297 429 Ft.
2019 év
1 548 028 Ft.
Összesen:
5 088 202 Ft.
b.
Idegenforgalmi adó:
Diósjenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2018. (XII.1.)
sz. helyi rendelete határozza meg a település illetékességi területén
az idegenforgalmi adóra vonatkozó rendelkezéseket.
A helyi rendelet az adó mértékét az alábbiak szerint szabályozta
- Az idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként
300 Ft.
A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 26. §. szabályozza az adó
maximális mértékét
„33. § *  Az adó mértékének felső határa:
a) *  a 32. § a) 1. pontja alapján: személyenként és
vendégéjszakánként 300 Ft;
b) *  a 32. § a) 2. pontja alapján: az adóalap 4%-a;”
Az önkormányzat rendelete összhangban van a helyi adókról szóló 1990.
évi C. törvény III. fejezetében meghatározottakkal, azzal ellentétes
szabályokat nem tartalmaz.
Az önkormányzat 2019 évben az adónemből 1 588 980 Ft. bevételt
irányzott elő.
Az ASP rendszer adómoduljában, az adónemben összességében az alábbi
hátralékok vannak nyilvántartva.
Időszak
Hátralék összege
2019 év.
118 200 Ft.
4.
Helyi iparűzési adó
Diósjenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2018. (XII.1.)
sz. helyi rendelete határozza meg a település illetékességi területén
a helyi iparűzési adóra vonatkozó rendelkezéseket.
A hatályos rendelet szabályozza az adó mértékét, amely
*
állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adóalap 1.8 %-a,
*
ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén 800 Ft/naptári
nap.
A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 40. §. szabályozza az adó
maximális mértékét
40. §134 (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az
adó évi mértékének felső határa
a) 1998. évben az adóalap 1,4%-a,
b) 1999. évben az adóalap 1,7%-a,
c) 2000. évtől az adóalap 2%-a.
(2)135 Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az
adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint.
Az önkormányzat rendelete összhangban van a helyi adókról szóló 1990.
évi C. törvény IV. fejezetében meghatározottakkal, azzal ellentétes
szabályokat nem tartalmaz.
Az önkormányzat 2019 évben az adónemből 27 459 188 Ft. bevételt
irányzott elő.
Az ASP rendszer adómoduljában, az adónemben összességében az alábbi
hátralékok vannak nyilvántartva.
Időszak
Hátralék összege
2015 év.
133 200 Ft.
2016 év
65 350 Ft.
2017 év.
279 150 Ft.
2018 év
662 029 Ft.
2019 év
2 004 869 Ft.
Összesen:
3 144 598 Ft.
5.
Gépjárműadó
Az önkormányzat a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 9.§
alapján szedi be a gépjárműadót a település illetékességi területén.
„9. §. (1)   Gépjárműadóügyben az önkormányzati adóhatóság jár el első
fokon. Az adóztatási feladatokat - a (3) bekezdésben foglalt
kivétellel - az adóalany hatósági nyilvántartás címadat rovatába
bejegyzett lakcíme, székhelye vagy telephelye szerint illetékes
települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati, a Margitsziget
tekintetében pedig a Budapest XIII. kerületi önkormányzati adóhatóság
(a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a nyilvántartásban a
lakcím, a székhely vagy a telephely megváltozik, az adóztatási
feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím,
székhely vagy telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.
Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett
felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott
bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése
évének utolsó napjáig a 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonos
nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye vagy telephelye szerinti
önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett
gépjármű adóztatására.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt változások esetén a változást követő év
első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes
adóhatóságnál megfizetni.
(3) Az adóztatási feladatokat az „E” és „P” betűjelű ideiglenes
rendszámtáblával ellátott gépjármű esetében a gépjárműre kiadott
ideiglenes forgalomban tartási engedélyben, illetve ideiglenes
forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely (ideértve a
fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el.
(4) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt
meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt
[2. § (1) bek.] a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az
adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.
9/A. § Az önkormányzati adóhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha
az adóalany az adóévben - az 5. § valamely rendelkezése alapján -
mentes az adó alól. Az önkormányzati adóhatóság az adóévi adómentesség
tényét a nyilvántartásában rögzíti.”
A 1991. évi LXXXII. törvény 7.§. rögzíti a gépjárműadó mértékét.
„7. §33 (1) Az adó mértéke a 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap után
a gépjármű
- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári
években 140 Ft/kilowatt.
(2)34 Az adó mértéke a 6. § (2)-(3) bekezdései szerinti adóalap esetén
az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű,
nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz
esetén 1380 Ft.
(3) Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott
személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46
000 Ft adót kell fizetni. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla
kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó
rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az
adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.
Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal
ellátott gépjárműre „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki,
ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.”
A gépjárműadóról helyi rendelet nem készül, erre a jogszabályok nem
kötelezik az önkormányzatot.
Az önkormányzat 2019 évben az adónemből 18 133 101 Ft. bevételt
irányzott elő.
Az ASP rendszer adómoduljában, az adónemben összességében az alábbi
hátralékok vannak nyilvántartva.
Időszak
Hátralék összege
2015 év.
293 658 Ft.
2016 év
222 698 Ft.
2017 év.
321 454 Ft.
2018 év
1 258 341 Ft.
2019 év
1 439 006 Ft.
Összesen:
3 535 006 Ft.
6.
Az önkormányzat adóhatósága az ellenőrzött időszakban az alábbi
intézkedéseket tette az adóhátralékok behajtására:
*
Az önkormányzat adóhatósága az adóhátralékkal rendelkező adósok
részére a minden évben jogszabályilag előírt adóértesítéseken
felül, felszólítást eszközölt az adóhátralék megfizetésére.
7.
Az önkormányzat adóhatósága részére az alábbi intézkedéseket
javaslom foganatosítani az adóhátralékok eredményesebb és
hatékonyabb behajtása érdekében:
Az adóhátralékkal rendelkező adózók irányába szükséges kiválasztani a
leghatékonyabb eljárást
*
A NM. Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatósági
Szerve irányába megkereséssel élni az adózók munkahelyének,
jövedelemforrásának felkutatása érdekében.
*
A NM. Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatósági
Szervétől kapott adatok alapján az adósok munkahelyei felé
megkereséssel élni az adóhátralék munkabérből való letiltása
érdekében.
*
A bankszámlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók irányába
megkereséssel élni a hátralékkal rendelkező adósok
számlatulajdonának felkutatása érdekében.
*
A bankszámlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóktól kapott adatok
alapján az adósok bankszámláit vezető pénzintézetek felé
megkereséssel élni az adóhátralék bankszámláról történő levonása
(pénzbeszedés) érdekében.
*
Az 50 000 Ft-ot meghaladó adóhátralékkal rendelkező adósok
esetében javaslom az állami adó- és vámhatóság megkeresését a
végrehajtási cselekmények foganatosítása érdekében.
*
Az adózó halála esetén az esetlegesen fennálló adóhátralékot az
öröklés arányában megosztani az örökösök között, melyről
határozatban szükséges rendelkezni.
*
Az adózó tulajdonában lévő ingatlan jelzálogjoggal való terhelése.
A fent felsorolt végrehajtási cselekményeket az alábbi jogszabájok
teszik lehetővé, illetve kötelezővé.
*
Javaslom, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási
eljárásokról szóló, 2017. évi CLIII. törvény előírásaiból
kiemelten figyelembe venni és alkalmazni a 33.§. előírásait, „Az
adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak
beszerzése és kezelése”, valamint a 41.§. és a 42.§. előírásait „Végrehajtás
jövedelemre, fizetési számlára”
„33. § (1) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv
nyilvántartásában vagy adózói nyilvántartásban szereplő adatot az
adóhatóság az adós azonosításához, a végrehajtási eljárás
megindításához, lefolytatásához, az adós kérelmére indult eljárásban a
tényállás tisztázásához használhatja fel. Ennek keretében, a
végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében az adóhatóság
szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló,
továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére) és a végrehajtás
alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatokat.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során
megkeresheti az adósra, valamint a vagyonára vonatkozó adatokat kezelő
hatóságokat, szervezeteket.
(3) A nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek, ideértve az
elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézményt,
pénzforgalmi intézményt és befektetési vállalkozást is, az adóhatóság
megkeresésének 8 napon belül díjmentesen kötelesek eleget tenni.
(4) Az adóhatóságnak a megkeresésében meg kell jelölnie a végrehajtási
ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát.
(5) Az adó megfizetésére kötelezett személy kötelezéséhez, továbbá az
ideiglenes biztosítási intézkedés és a biztosítási intézkedés
végrehajtására irányuló végrehajtás foganatosításához szükséges, e
§-ban meghatározott adatok beszerzése iránt az adóhatóság már a
végrehajtható okirat kézbesítése előtt intézkedhet.”
41. § (1) A jövedelemletiltás és a pénzügyi intézménynél kezelt
összegekre vezetett végrehajtás alkalmazásának nem előfeltétele a
helyszíni eljárás lefolytatása.
(2) A munkáltató a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül - ha a
letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton - az adós
egyidejű tájékoztatása mellett tájékoztatja az adóhatóságot a havonta
letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló
körülményekről, különösen a folyósított jövedelem összegéről, valamint
az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokról. A letiltható jövedelem
összegét befolyásoló körülményekről, illetve a letiltható jövedelem
összegének a változásáról a munkáltató a letiltás teljes időtartama
alatt, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül - ha a letiltás
elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton - tájékoztatja az
adóhatóságot.
42. § (1) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az
adóhatóság hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat
csatolása nélkül köteles teljesíteni.
(2) Ha az adóhatóság a hatósági átutalási megbízást nem valós tartalmú
végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy
végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt
nyújtotta be, a hatósági átutalási megbízás teljesítése napjától a
jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése
napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
(3) Ha az adós a hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó
esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a
jogosulatlanul beszedett összeget a jóváírástól számított 8 napon
belül kamat nélkül téríti vissza.
(4) Ha a befizetés az adósnak felróható okból nem beazonosítható, a
határidő a befizetés azonosításától kezdődik. A befizetés pénzforgalmi
számlanyitásra kötelezett adósok esetén abban az esetben minősül
beazonosíthatónak, ha az adós a bejelentett pénzforgalmi számláról
vagy adószáma feltüntetésével utal, illetve pénzforgalmi
számlanyitásra nem kötelezett adós esetén abban az esetben minősül
beazonosíthatónak, ha az adós adóazonosító számát közleményként
feltünteti.
*
Javaslom, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási
eljárásokról szóló, 2017. évi CLIII. törvény előírásaiból
kiemelten figyelembe venni és alkalmazni a 117.§.-t, a „Végrehajtás
az önkormányzati adóhatóság megkeresésére”
„117. § (1) Az állami adó- és vámhatóság - az e §-ban rögzített
eltérésekkel - az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására
irányadó szabályok szerint az önkormányzati adóhatóság megkeresése
alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott
helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásokat.
(2) Az önkormányzati adóhatóság havonta előzetes fizetési felszólítás
nélkül, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adó-
és vámhatóságot a legalább 50 ezer forintot elérő tartozás
végrehajtása céljából.
(3) Az önkormányzati adóhatóság az állami adó- és vámhatóság
megkeresése előtt megkísérli a tartozás átvezetését, ha ennek
feltételei fennállnak.
(4) Az önkormányzati adóhatóság megkeresése nem tartalmazhatja azon
tartozás összegét, amelyre vonatkozóan az önkormányzati adóhatóság már
visszatartási jog gyakorlását kezdeményezte az állami adó- és
vámhatóságnál.
(5) Több önkormányzati adóhatóság megkeresése esetén az állami adó- és
vámhatóság által behajtott összeg azt az önkormányzati adóhatóságot
illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adó- és
vámhatósághoz.
(6) A 37. § szerinti feladatokat az állami adó- és vámhatóság
megkeresése esetén is az önkormányzati adóhatóság végzi.”
*
Javaslom, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
előírásaiból kiemelten figyelembe venni és alkalmazni a 147. §.-t
az elhalálozott adóssok, örököseivel szemben.
„147. § [Adómegállapítás az adózó halála esetén]
(1) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az
adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.
(2) Az adóhatóság az adózó házastársa vagy örököse kérelmére az adót
év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához
szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.
(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről
történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön
határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére,
illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás,
adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze
arányában történő kiutalásáról.
(4) A (3) bekezdés szerinti tartozást, illetve a költségvetési
támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat
véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni,
illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst
terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás
megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték
tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a
hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös
birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb
vagyontárgyaira is folytatható.
(5) Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az
államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül,
hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot mint örököst
terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető
költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.”
*
Javaslom, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási
eljárásokról szóló, 2017. évi CLIII. törvény előírásaiból
kiemelten figyelembe venni és alkalmazni a 52.§. (5)-(6)
bekezdését, az adózó tulajdonában lévő ingatlan jelzálogjoggal
való terhelése érdekében.
„(5) Ha az ingatlan-végrehajtásnak az (1) bekezdés alapján nincs
helye, illetve az adóhatóság a végrehajtási jog bejegyzését a (4)
bekezdés alapján mellőzi, az adóhatóság a tartozás és járulékai
erejéig az adós ingatlanára jelzálogjogot jegyeztethet be. Az
adóhatóság a jelzálogjog bejegyzése végett megkeresi az ingatlanügyi
hatóságot, amely a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az
ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett
intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés
alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya
nincs.
(6) A jelzálogjog bejegyzését követően, ha a végrehajtás más formái
nem vezettek eredményre, az adóhatóság megkeresheti az ingatlanügyi
hatóságot a jelzálogjog törlése és a végrehajtási jognak a jelzálogjog
ranghelyére soron kívül történő bejegyzése iránt.”
8.
Az önkormányzat adóhatósága az ellenőrzött időszakban az alábbi
intézkedéseket tette az adózást biztosító adatbázisuk naprakésszé
tétele érdekében:
*
Az önkormányzat adóhatósága a magánszemélyek kommunális adóinak
analitikus nyilvántartását számítógépes program (ASP) segítségével
biztosítja. A helyszíni ellenőrzés alkalmával megállapítottam,
hogy a számítógépes adatbázis frissítését, 2019 évben, az
ingatlanügyi hatóságtól kért adatok alapján nem frissítették. Az
adatbázis frissítése 2020 évben vette kezdetét. Az Art. 83.§. (2).
bekezdése szabályozza az erre vonatkozó előírásokat. A jogszabály
lehetőséget biztosít az önkormányzat adóhatósága részére az
illetékességi területén lévő ingatlanok tulajdonjogainak
tisztázására és ez által a nyilvántartási adatbázisuk pontosítását
teszi lehetővé.
„(2) Az ingatlanügyi hatóság az önkormányzati adóhatóság megkeresésére
évente egy alkalommal - kizárólag az építményadó, a telekadó, a
természetes személy kommunális adója, a települési adó bevezetése,
továbbá megállapítása (kivetése), ellenőrzése céljából -,
térítésmentesen, elektronikusan feldolgozható formában, a megkeresés
beérkezését követő harminc munkanapon belül adatot szolgáltat az
önkormányzati adóhatóság illetékességi területén található, a
nyilvántartásában szereplő valamennyi ingatlannak a megkeresés
szerinti év január 1-jén hatályos adatairól. A megkeresésben meg kell
jelölni a kért adatok felhasználásnak célját. A kapott adatok
kizárólag a megjelölt célra használhatóak fel. Ha az önkormányzat
adóbevezetés céljából kért adatot, de az adó bevezetéséről szóló
önkormányzati rendelet legkésőbb a megkeresést követő év első napjáig
nem lépett hatályba, akkor az adatszolgáltatásért egyébként járó díjat
a megkeresést követő év január 31. napjáig meg kell fizetnie. Az
adatszolgáltatás tartalmazza az önkormányzat illetékességi területén
lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott
ingatlan esetén”
*
Az önkormányzat adóhatósága havonta, a központi
járműnyilvántartásból kapott adatbázison egyezteti a Diósjenő
község illetékességi területén, gépjármű tulajdonjoggal rendelkező
adósok változási listáját.
*
Az önkormányzat adóhatósága a helyi iparűzési adó analitikus
nyilvántartását számítógépes program (ASP) segítségével
biztosítja. A helyszíni ellenőrzés alkalmával megállapítottam,
hogy a számítógépes adatbázis frissítését 2019 évben, az adósok
pontos nyilvántartásának érdekében nem végezték el.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal lehetőséget biztosít az önkormányzat
adóhatósága részére az illetékességi területén lévő iparűzési adózásra
kötelezett vállalkozások pontosítására és ez által a nyilvántartási
adatbázisuk naprakészségét teszi lehetővé.
Az Art. 131.§. (12). bekezdése szabályozza az erre vonatkozó
előírásokat.
„131. § [Az adóhatóság adatszolgáltatása]
(12) Az önkormányzati adóhatóság az adóztatási tevékenységéhez a
vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, és
változásbejelentése alapján nyilvántartott adatokra vonatkozó adatokat
igényelhet az állami adó- és vámhatóságtól. Az adóhatóság a
tevékenysége során tudomására jutott, titoktartási kötelezettség alá
tartozó adatról, tényről, iratról, körülményről hivatalból
tájékoztatja a másik adóhatóságot, ha az lehetővé teszi, vagy
valószínűsíti valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását,
behajtását.”
9.
A végrehajtáshoz való jog:
A végrehajtáshoz való jog elévülési előírásait az adóhatóság által
foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló, 2017. évi CLIII.
törvény 19.§. tartalmazza.
„A végrehajtáshoz való jog elévülése
19. § (1) *  A tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához
való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4
év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt
foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.”
Az önkormányzat adóhatósága a 2012, 2013 és 2014. évi adónemek közül a
végrehajtási jog elévülése miatt 2019.11.13-i keltezéssel, 4.886.676
Ft. adótartozást törölt.
Az adótartozások törlésére a 2017. évi CLIII. törvény 19.§-a biztosít
jogot, azonban az önkormányzat adóhatósága nem használta ki a
jogszabályok által biztosított adóbehajtási, végrehajtási
lehetőségeket. Az adóbehajtási cselekmények elmaradása eredményezte a
magas összegű végrehajtáshoz való jog elévülésének keletkezését.
Felhívom az önkormányzat adóhatóságának a figyelmét, hogy a 2015 évi
adóhátralékok behajtására a végrehajtáshoz való jog 2019.12.31-én
elévült (ez az összeg 1 916 361 Ft.), valamint a 2016 évi
adóhátralékok (ez az összeg 1 941 950 Ft.) tekintetében végrehajtási
cselekmény foganatosítására 2020 12.31-ig van lehetőség.
Csépe Péter
Belső ellenőr
4